Lévay József emléke és emlékbeszédei

Három évvel ezelőtt négy miskolci intézmény – a Miskolci Egyetem Magyar BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Herman Ottó Múzeum és a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára – fogott össze annak érdekében, hogy felmérjék és közzétegyék mindazt a miskolci közgyűjteményekben fellelhető anyagot, ami Lévay személyéhez és munkássághoz kötődik. Az emlékprogram záró rendezvényén, 2018. június 11-én a résztvevők beszámoltak közös munkájuk eredményéről: a megjelent monográfiáról és tudományos szövegkiadásról, az emlékprogram honlapján elérhető Lévay-adattárról és az elmúlt években megvalósult rendezvényekről. Dr. Porkoláb Tibor irodalomtörténész Kultusz és felejtés. Lévay József irodalmi és társadalmi státusza című kötete 2017-ben jelent meg. Az idei könyvhétre pedig az ő szerkesztésében és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gondozásában megjelent a Lévay József emlékódáit és emlékbeszédeit tartalmazó tudományos szövegkiadás.  A kötet borítóját Körtvélyesi Éva, könyvtárunk munkatársa tervezte, és ő végezte a technikai szerkesztést is.  

Dr. Porkoláb Tibor az idei Könyvheti Ujság című lapban is bemutatta a Lévay József emlékódáinak és emlékbeszédei című kötetet. Ebből idézünk:
„Lévay József nem szónokként rögzült a közösségi emlékezetben. A kortársak elsősorban a költőt látták benne, az irodalomtörténet-írás – egészen a közelmúltig – kizárólag lírikusként tartotta számon. Szónoklatai nemigen kaptak szakmai figyelmet, pedig ez a jelentős szövegkorpusz életművének egyik súlyponti részét képezi. Lévay kiváló szónok volt: fölényes birtoklója mind a beszéd megalkotásával, mind a beszéd előadásával kapcsolatos retorikai képességeknek. Így nagyon is érthető, hogy gyakran lépett fel emlékbeszédekkel és „verses emlékbeszédeknek” tekinthető emlékódákkal a haza „nagy embereinek” és az irodalom jeleseinek az emlékezetét felújító eseményeken. Már Miskolcon tartott nagy szónoklatai (Kazinczy Ferencről, Széchenyi Istvánról, Palóczy Lászlóról, Szemere Bertalanról, Deák Ferencről, a báró Vay főispánokról) országos elismertséget hoztak neki. Borsod vármegyei főtisztviselői karrierjének sikeressége is összefüggésbe hozható ez irányú tehetségével. A nagytekintélyű tudományos és irodalmi testületek (a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság) is szívesen bízták meg őt szónoki képviseletükkel: a legkülönfélébb kommemorációs ceremóniákon tisztelgett ódákkal és beszédekkel többek között Kazinczy Gábor, Tompa Mihály, Arany János és Toldy Ferenc emléke előtt.
Míg költeményei – ha nem is könnyen, de – hozzáférhetőek gyűjteményes kötetekben, addig szónoklatai legfeljebb korabeli, olykor csupán néhány példányban fennmaradt periodikákban, kisnyomtatványokban lelhetőek fel. 1925-ben, születésének centenáriumára készülve ugyan felvetődött „politikai és ünnepi beszédeinek” kiadása, ám ez az elképzelés végül nem valósult meg. Emlékódáinak és emlékbeszédeinek most megjelent gyűjteménye kilencvenhárom év elteltével, halálának századik évfordulóján – a Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében – igyekszik törleszteni ezt az adósságot.
A Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében készült és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által kiadott kötet négy fő fejezetből áll. A Bevezetés két tanulmánya összegző igénnyel tárgyalja Lévay dicsszónoki tevékenységét, valamint részletesen ismerteti a tudományos szövegkiadás módszertani elveit. Szövegek cím alatt olvashatóak Lévay összegyűjtött emlékódáinak és emlékbeszédeinek szövegkritikai szempontból gondozott szövegei. A terjedelmes – csaknem a szövegkiadás felét kitevő – textológiai és filológiai jegyzetapparátus (Jegyzetek) két részből áll: a betűrendes szómagyarázatokból, valamint az egyes szövegekhez kapcsolódó jegyzetekből (amelyek nem csupán a szövegforrásokat és a szövegek ceremoniális kontextusát képező kommemorációs eseményeket tárják fel, de a szövegek minél teljesebb megértésében is segítenek). A szövegkiadás hatékony használatát a Mutatók (a rövidítésjegyzék és a személynévmutató) teszik lehetővé.”

Dr. Porkoláb Tibor a kötetmutatón