Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Orbán Balázs főműve, a hatkötetes Székelyföld leírása könyvtárunk féltett kincse. Ebben a hónapban (2015 januárjában) a központi épület földszinti tárlójában látható.

Orbán Balázs (1829–1890) Lengyelfalván született udvarhelyszéki székely nemesi családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott.
Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte. 1846-ban családjával Konstantinápolyba utazott nagymamája örökségének átvételére, melynek hosszú pereskedés után is csak egy részét kapta meg. Kitanulta az órás mesterséget, a lehetőséget kihasználva beutazta a Közel-Keletet, Egyiptomot, eljutott a Szentföldre is. Keleti élményeit hat kötetben Utazás Keleten címmel adta ki Kolozsvárott 1861-ben.
Athénban értesült a magyar forradalomról. Egy szabadcsapattal indult haza, Vidinben kapta a hírt a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. Később Kossuth környezetébe került. A császári hatóságok miatt nem térhetett haza, Londonban élt.
Csak 1859-ben jöhetett haza. Az abszolutizmus éveit és az enyhülés időszakát arra használta, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként kiadta fő művét, A Székelyföld leirása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból címen.
1872-től haláláig tagja volt az országgyűlésnek, az 1848-as függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. A parlamenti beszédeit is megjelentette. Utód nélkül halt meg.1
Orbán Balázs főműve, A Székelyföld leírása enciklopédikus jellegű munka, a magyar népismereti romantika utolsó nagy teljesítménye. A mű által képviselt romantikus tudományeszmény már a megjelenés idején, a XIX. század második felében is korszerűtlen volt, a magyar tudományos életben ekkorra már lezajlottak azok a viták, amelyek lezárták a romantikus korszakot, és végül a pozitivista tudományeszmény megszilárdulásához vezettek (Ipolyi Arnold és Csengery Antal polémiája a magyar ősvallás kérdésében, az ún. „Vadrózsa-pör” a folklór nemzeti autochton jellegéről, Arany János állásfoglalása a „naiv eposzról” stb.), így műve nem hatott újszerű tudományos teljesítménynek. A Székelyföld leírása azonban adatgazdagságánál fogva azóta is egyik jelentős forrása a néprajztudománynak és művelődéstörténetnek. Orbán Balázs monumentális főműve napjainkban is a székely önismeret egyik meghatározó tényezője, erősíti a közösség történeti tudatát, és egyszersmind nagy mértékben határozza meg a székelységről kialakított képet is.
A Székelyföld leírása (1868–1873) noha mind szemléletében, mind nyelvezetében ízig-vérig romantikus mű, ennek ellenére egészen kivételes, filológiai szempontból is pontosságra törekvő forrásmunka, amelyet ma is számon tart a történet- és a földrajztudomány, a természetrajz, a gazdaságtörténet, de mindenekelőtt a művelődéstörténet és a néprajztudomány. Orbán Balázs a terepen megvalósított lelkiismeretes és lelkes gyűjtéssel, valamint könyvtári és levéltári kutatással rendkívül gazdag dokumentumanyagot gyűjtött össze a Székelyföld hagyományvilágára vonatkozóan.


Udvarhelyszéki népviselet, 1868 Rusz Károly fametszete a Székelyföld leírása 1. kötetéből

Az enciklopédikus mű műfajisága nehezen meghatározható, voltaképpen az útleírás (voyage pittoresque) és a helytörténetírás köztes műfajának tekinthetjük. Értékét az is emeli, hogy a benne leírt tárgyi néprajzi és művészettörténeti alkotások (templomok, kápolnák, keresztek, harangok, szárnyasoltárok, mennyezetfestmények, feliratok, hímzések stb.) jelentős része azóta elpusztult.
A néprajzi jellegű megfigyelések, adatok (a „népisme") hangsúlyosan van jelen A Székelyföld leírásában. Orbán Balázs a magyar néprajzi fényképezés úttörőjeként mindenekelőtt népviseletet, vásári jeleneteket, lakóházakat, székely kapukat, faragásokat örökített meg, de a hétköznapi tárgyak (pl. munkaeszközök, bútorok, textíliák stb.) lefényképezését nem tartotta fontosnak. 2

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár tulajdonában lévő 6 kötet félbőr kötésű, szép, hibátlan, teljes példány.

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Bal%C3%A1zs (Letöltve: 2014. 11. 26.)
2 http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=19 (Letöltve 2014. 11. 26.)