Törékeny tárlat – Pásztor József alkotásai

Pásztor József hobbifazekas Törékeny tárlat című kiállítását július 21-én, csütörtökön délután fél 4-kor Gőz Brigitta, a VOKE Vörösmarty Művelődési Ház intézményvezetője nyitja meg a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében.

Pásztor József Nyékládházán élő nyugdíjas eredeti végzettsége szerint esztergályos, hatvanéves múlt, amikor 2002-ben jelentkezett egy fazekastanfolyamra, ezért kéri, hogy nevezzük csak hobbifazekasnak. Bár már neki is voltak tanítványai, és több kiállításon bemutatta alkotásait: égetett anyagedényeket, tálakat, kancsókat, dísztárgyakat, agyagból formázott szobrokat…Pásztor József Miskolcon született, Lyukóbányán kezdte az általános iskolát, később Perecesen tanult, 1961-ben lett az akkori DIMAVAG dolgozója, majd 1971-től a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál dolgozott esztergályosként. Később hegesztői képesítést is szerzett, évekig külföldön dolgozott. Időközben a fémről átváltott a fára, és a faesztergályozás volt a hobbija. Miután 2002-ben nyugdíjas lett, felfigyelt egy hirdetésre: fazekastanfolyam indult a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban. Ő már nem elsősorban új szakmát akart tanulni, sokkal inkább az önkifejezés újabb lehetősége, az alkotás öröme foglalkoztatta. Ahogy ő fogalmazott: „Bár ez az idő kevés ahhoz, hogy komoly, nagy dolgokat érjek el, de számomra most leginkább az számít, hogy olyan anyagot és tevékenységet ismertem meg, ami az alkotás végtelen lehetőségét kínálja”. Pásztor József sikerének bizonyítéka, hogy Nyékládházán a nyugdíjasklubban, különböző rendezvényeik, vetélkedőik alkalmával gyakran adják jutalomként a díjazottaknak az általa készített szobrokat, tálakat, kulcsokat, kupákat. A helyi a nyugdíjasklubban szerveztek már fazekasszakkört a gyerekek számára, és rendszeresen hívják bemutatókra a környező településekre is.
„Büszke vagyok rá, hogy ezáltal egyre több gyerekben is sikerült felébresztenem az agyagozás szeretetét és az alkotás örömét – fogalmazta meg az idős mester. – A kerámiaformázás sok örömet hoz az életembe, úgy érzem, érdemes volt ezt az ősi mesterséget is megismernem.”