A Mária-ünnepek sorában jelentős helyet foglal el szeptember 12-e, Mária napja. Tiszteletére országszerte templomokat, oltárokat, szobrokat emeltek, s hozzá fohászkodtak a bajban, az ő oltalma alá kérték magukat.
A hagyomány szerint 1683-ban Bécs ostroma alatt Lipót császár a passaui Mariahilf (Segítő Boldogasszony) kegyképe előtt imádkozott a győzelemért. Ez a kegykép a török alóli felszabadulás szimbóluma lett, így kultusza a 18. századtól rohamosan terjedt Magyarországon is.
A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A búcsúra a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják, bőséges étellel, itallal várják a vendégeket.
Régen a Mária a leggyakoribb magyar női név volt.