Féltett kincsünk: Lizinka

E havi könyvritkaságunk, Marie Sophie Cottin (1770–1807) francia írónő regénye, a Lizinka, amely magyar fordításban 1830-ban jelent meg Burián Pál kiadásában Budán. A fordítója „helyi szerző”, Benke József (1781–1855). A kötet most a központi könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.) földszintjén egy kiállítási tárlóban látható.

Az író Marie Sophie Ristaud néven született, férje, Jean-Paul-Marie Cottin bankár volt. Marie Sophie romantikus és történelmi regényeket írt. A Lizinka, vagy a' szibériai számkivetettek (Elisabeth ou les Exilés de Sibérie) című regénye 1806-ban jelent meg.
A fordító, Benke József székely nemesi család leszármazottja. Ügyvédnek készült, Nagyenyeden tanult, de már 1804-ben fellépett a kolozsvári színtársulatban, mivel nem volt sikere, Bécsben folytatta tanulmányait. Amikor visszatért Kolozsvárra színészként, színlapszerkesztőként és dramaturgként is dolgozott. Főként klasszikus művek hős- és apaszerepeiben tűnt ki, például a Hamlet szerepeit is játszotta. Foglalkozott színházelmélettel, műfordítóként is dolgozott, többek között Schiller és Dumas műveit ültette át magyarra. Korának legműveltebb színészei közé tartozott. Öt nyelven beszélt, 20 drámafordítást készített és 162 dráma 182 szerepét játszotta el. Benke József 1811 és 1815 között vándorszínész, színigazgató volt. Az ő javaslatára változtatta a nevét Schenbach Rozália – a későbbi Déryné – Széppataki Rózára.
Benke 1815 után felhagyott a színészettel, Miskolcon telepedett le és tanított. Lányiskolát nyitott, melynek igazgatója volt. Rácz Zsuzsanna színésznővel kötött első házasságából született Judit leánya, aki Laborfalvi Róza néven lett színésznő, majd at író, Jókai Mór feleségeként Jókainé Laborfalvi Rózaként vált ismertté.
Benke József 1855-ben Diósgyőrben halt meg. Hamvai 1882-ben kerültek a miskolci Mindszenti temetőbe.
A Benke József által fordított Lizinka könyvtárunkban található példányát restaurálták: könyvtári kötést kapott, néhány lapjának szélét japán papírral javították.