Tizedszer találkoztak a megyei könyvtárak vezetői, KSZR-ben dolgozó kollégái egymással, valamint a minisztérium és az IKSZ képviselőivel a Műhelynapok keretében. A hároméves tanácskozássorozatot lezáró, értékelő alkalomnak Miskolc adott otthont, és három dél-borsodi település és könyvtára fogadta az ország 80 könyvtárosát.
A november 16–17-ei tanácskozás házigazdája a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár volt. Igazgatója, dr. Prokai Margit köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén kulturális és történelmi emlékekben kiemelkedően gazdag megye, és hatalmas felelősség számunkra ezeknek az értékeknek a megőrzése és továbbadása. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy 2013-ban történelmi esélyt kaptak a kistelepülések – és feladatot a megyei könyvtárak – azzal, hogy az állami támogatás által a kulturális alapellátás egyik legjobban működő rendszerévé válhatott a KSZR. Hogy azzá vált, azt nemcsak számok bizonyítják, de például az a levél is, amit az egyik csatlakozott település jegyzője küldött a megyei könyvtárnak, és amiben azért mondott köszönetet, mert „Csipkerózsika-álmából ébresztették fel” faluját.
Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere egyenesen harcosokhoz hasonlította a könyvtárosokat. Mint fogalmazott: utánpótlást biztosító hadtest ez, akik nélkül a győzelem elképzelhetetlen. Szellemi harcot vívnak a lassan elviselhetetlen médiazajban, az elmélyülés élményét igyekeznek megosztani abban a világban, amelyben a felszínes élvezetet kínálja tévé, tablet és okostelefon… Kiemelte: tiszteletre méltó, amit a könyvtárosok tesznek! Nem várnak a sült galambra, vannak ötleteik, mernek változtatni, ha kell közművelődési intézménnyé, ha kell, óvodává vagy mozivá válnak a cél, az tehát az olvasásra nevelés, a tartalmas információ átadása érdekében.
A KSZR nem cél, hanem eszköz
Sepseyné dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának vezetője is hasonló gondolattal kezdte a megyei könyvtárak szempontjából vizsgálódó szakmai áttekintését: nem könyvellátás folyik a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretein belül, hanem érték- és közösségteremtő munka, intenzív infrastrukturális és humánfejlesztés – kulturális misszió. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSZR nem cél, hanem eszköz. Szakértői ellenőrzéskor gyakran javasolják a KSZR-be való belépést, de csak akkor, ha a szolgáltatás minősége és a fenntartható fejlődés ezt követeli meg. Ha a település ezt maga tudja és akarja biztosítani, akkor ebben kell segíteni! Mindezzel együtt elmondható, hogy 2015-ben a szolgáltatóhelyek aránya az összes 5000 alatti település százalékában megyénként 55%-tól 100%-ig terjedt.
Kiemelte, az országos hálózat ereje a szakmai és pénzügyi stabilitásban, az átlátható, helyi igényekhez alkalmazkodó, „egységes” feladatrendszerben rejlik. Ehhez maguknak a szolgáltató könyvtáraknak is meg kellett újítaniuk a működésüket szabályozó iratokat. Nehezíti a helyzetet, hogy a megyei könyvtárak csak alig valamivel több mint egyharmadának megfelelő az infrastrukturális állapota, a többieké javításra szorul vagy nem megfelelő. Ugyancsak több helyen kritikus pont a könyvtáros szakképzettségűek létszáma. A megyei könyvtárak elektronikus feldolgozottsága sehol nincs 80% alatt. Az adatok azt is jelzik: ezek az intézmények is közösségi térként, úgynevezett harmadik helyként funkcionálnak – de csak ott, ahol az adottságok ennek megfelelőek.
A szolgáltatóhelyek esetében kitért többek között a nyitvatartási időre, ami 2014-ről 2015-re érzékelhetően növekedett, átlagosan heti 4 nap, illetve 17,9 óra. Fontos, hogy a széleskörű szolgáltatás érdekében rendezvények sokaságát nyújtják, illetve olyan képzési helyszínt jelentenek, amely a digitális írástudás elsajátításának kézenfekvő lehetőségét nyújtja.
Most az ötéves tervezési ciklusnak körülbelül a felénél járunk, itt az ideje, hogy áttekintsük az eredményeket, és meghatározzuk a következő két év feladatait, a prioritásokat. Ami már látható: a szolgáltatások fejlesztése érdekében fontos a minőségbiztosítás; erősíteni kell a külső (civil szervezetek, egyházak, köznevelési intézmények) és belső (más könyvtárak) együttműködést. Szükség van módszertani kiadványokra, átgondolt, egységes kommunikációra (például egy országos KSZR-logó megtervezésére), és fontos lenne a műhelynapok folytatása is. A Digitális Jólét Program megvalósulása, tehát a szélessávú internet eljutása minden településre, illetve az EFOP források és hazai támogatások új lehetőségeket és feladatokat rejtenek. Víg Annamária azzal zárta előadását: 2018-ig érdemben már biztosan nem változnak a támogatások. Hogy azután miként tudjuk azokat strukturálni, növelni, az ennek az előttünk álló két évnek a teljesítményén is nagyban múlik.
Új szolgáltatások, új olvasók
Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke azzal kezdte: a KSZR ereje jórészt abban rejlik, hogy egy jól felépített, országos rendszer. Legyen bármilyen jó egy teljesítmény, egyedül nem tud megállni. Kulcsfontosságú, hogy amit helyben elérünk, azt országos szintre tudjuk emelni, úgy kommunikálhassuk. Éppen ezért arra kért minden kollégát: az adatszolgáltatásnál is vegyék figyelembe, hogy egyetlen adathiba is boríthatja a rendszert, hamis képet alakíthat ki, márpedig ez senkinek nem érdeke.
A 2013–2015 közötti időszak elért eredményeit (mely a 2018-ig készült fejlesztési terv félidejét jelenti) a 17 IKSZ-tag megye adatai alapján tekintette át. A KSZR kiépítése – a csatlakozó települések számának tekintetében – lényegében befejeződött, mondta. A csatlakozott települések számában a terv és a tény viszonya érdekes változáson ment át: míg 2014-ben 200-zal, ’15-ben kb. 150-nel elmaradt a valós csatlakozás a tervezettől, addig 2016-ban megfordult a trend, és a vártnál több új tag lett. Így a 2017–18-as tervszámokat is megemelték, bár ő is hangsúlyozta: nem cél a 100 százalék. A rendszer nagy előnyeként emelte ki, hogy – sok más országgal ellentétben – alulról építkezik, az önkormányzatoknak döntési lehetőségük van. Hogy a rendszer jó, azt pedig jelzi az is, hogy 66 ellátatlan településsel indult 2013-ban, most 9-nél járunk, és ’18-ra kettővel számolhatunk. Ez önmagában is óriási eredmény – és szintén jobb az eredeti terveknél.
Jelentős előrelépés történt az információs és kommunikációs eszközök terén. A számítógépek száma több mint 1600-zal gyarapodott ez ideig, és a tervek további 1500-zal számolnak. A projektoroknál és vetítővásznaknál a jelenlegi számok megduplázásával számolnak a tervekben – különösen a KönyvtárMozi elterjedése indokolhatja ezt. A számok azt mutatják, az önálló nyomtató, illetve szkenner helyett a multifunkcionális gépek a népszerűek. A digitális fényképezőgépek száma megháromszorozódott, ez nagyon fontos a munka dokumentálása és kommunikációja érdekében.
Leszögezte: a telefon nem luxus, hanem alap egy közintézménynél. Ezen a téren is ugrásszerű változást hozhat a Digitális Jólét Program a szélessávú internet bevezetésével. Ám nem elég azt elérni, hogy mindenhol legyenek az Ajánlásban megadottaknak megfelelő IKT eszközök, de azokat a KSZR forrásból ütemezetten és folyamatosan fejleszteni is kell. Összességében: a könyvtári szolgáltatóhelyeken annyi számítógép működik, ami megteremti a digitális írástudás oktatásának alapjait, és annyi egyéb technikai eszköz, ami lehetővé teszi, hogy valóban a helyi e-szolgáltatások és kulturális élet központjai legyenek.
Jelentős források állnak rendelkezésre hazai és eu-s forrásokból épületmegújításokra. Ám átgondoltan kell belevágni a munkába. Különösen, hogy a könyvtárak alapterülete marad el legjobban az Ajánlástól, és az akadálymentesítés is nagyon lassan halad.
A szolgáltatóhelyek állományának elektronikus feltártsága nagyon vegyes képet mutat megyénként, a számok 14 és 100% között mozognak. Ennél is problémásabb, hogy néhány megyében a 2018-as terv is 50% alatt vagy körül marad, itt nyilvánvalóan segítségre van szükség. Hiszen a cél, hogy a ciklus végére a teljes dokumentumállományról lehessen elektronikusan tájékozódni. A személyi állományban még mindig jelentős a megbízási díjasok és a részmunkaidősök aránya. A képzésre mindenképp nagy hangsúlyt kell fordítani, bár reménykeltően nő a jogszabályban előírt képesítésnek megfelelő foglalkoztatottak aránya.
A rendszer egységes megjelenésének kívánatos elemeként említette a szolgáltatóhelyek külső tábláit, a rendezvénymeghívókat, kis ajándékokat (pl. naptárak), szórólapokat. Magának a kommunikációnak viszont előnye, hogy egyre sokrétűbb, a saját honlap mellett a közösségi média használata is működik. A könyvtárak és szolgáltatóhelyek közötti információ- és dokumentumcserére pedig általánosan használják a modern technikát, a felhőszolgáltatásokat.
A KSZR első 3 éve tényekkel, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztva mutatja a folyamatos fejlődést. A továbblépésnek fontos eleme lesz az interaktív digitális könyvtárak létrehozása, a szolgáltatások minőségének további emelése, a használóképzés, a lakosság digitális írástudásának fejlesztése, a differenciált, a települések igényei szerint kialakított szolgáltatások, új szolgáltatások bevezetése (pl. KönyvtárMozi), az együttműködés helyi civil, szakmai szervezetekkel, és új használói csoportok bevonása, a könyvtárhasználói kör bővítése.
Kirándulás a részletekben – és Dél-Borsodban
A tanácskozás további előadói a szakmai munka különböző szegmenseiről – programszervezés, gazdasági kérdések, képzések, adatbázis-építés – tartottak előadásokat. Az előadások vetített anyaga a cikk végén megtekinthető!
A második napon, november 17-én pedig három dél-borsodi településre invitálta vendégeit a házigazda II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Tibolddaróc, Bogács és Cserépfalu könyvtára is a KSZR tagjaként újult meg. Nemcsak a helyi kollégák, hanem a polgármesterek is fogadták mindhárom helyen a könyvtárosokat, egész településüket, értékeit bemutatva. Olyan szíves vendéglátással, ami arról is árulkodott: a könyvtár is érték, a mindennapok fontos része ezeken a településeken.
Tibolddaróc polgármestere, Dósa József elmondta, az épület felújítása még 2012-ben elkezdődött, és 2013-ban, már a KSZR keretében alakították ki az önálló községi könyvtárat. Addig az iskolai látta el a települési feladatokat is. Szinte minden este van program a házban és könyvtár a hét minden napján, tehát vasárnap is nyitva tart! Nagy érdeklődésnek örvendenek a szolgáltatások úgy is, hogy az iskolai könyvtár továbbra is működik.
Bogács polgármestere, Csendesné Farkas Edit azt mondta köszöntőjében: minden pozitívumot megélnek, amit a turizmus jelent, és minden negatívumot, ami a hátrányos szociális helyzetből adódik. Azon dolgoznak, hogy helyben tartsák a fiatalokat, és ezt pénzügyi támogatásokkal is segítik. Jelentősek az önerős beruházások, de minden pályázati lehetőséget is igyekeznek megragadni.
Így volt ez a könyvtár esetében is, több mint 2,5 millió forintot nyertek az NKA pályázatán 2016-ban, ezt saját erővel kiegészítve 3 millió forint értékben újították fel, sőt ki is bővítették a könyvtárat egy új helyiséggel. A könyvtár egyébként számos rendezvény és civil szervezet, kezdeményezés otthona. Többek között a többszörösen elismert Pávaköré, aminek tagja Manci néni, a matyó mesemondó, akinek egyik ízes beszédű meséjét mi is meghallgathattuk.
Cserépfalu 1000 fős település, tudtuk meg Csendes Péter polgármestertől, ami 1300 ülőhelyes, 54 méteres tornyú templommal büszkélkedhet, körülötte több mint 400 pince, fölötte a Millenniumi kilátó. Határából nyílik a Hór völgye és Suba-lyuk, illetve a látogatóközpont – ebben a barlangban ugyanis 60-70 ezer éves Neander-völgyi embercsontokra bukkantak. Történelmi emlékeiket, természeti értékeiket nemcsak megmutatják imázsfilmjükben – ezt először mi láthattuk! –, de tovább is éltetnek.
A könyvtár előtt emlékoszlop, bent emlékszoba őrzi Cserépfalvi Imre könyvkiadó emlékét – és nem messze egy különleges könyves buszmegálló. Az iskolából pedig nemcsak azért járnak át különböző órákra is a gyerekeke, mert a könyvtáros maga is tanító – hanem mert élő és vonzó, valóban sok mindent szolgáltató ez a hely.
A november 16-án elhangzott előadások prezentációi.
Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Minőségi szolgáltatások a könyvtári programok szervezésében, a szakmai tanácsadásban
Betekintést nyújtott a könyvtár rendezvényszervezési gyakorlatába, hogyan mennek közelebb a használókhoz – a plázakönyvtártól kezdve a strandkönyvtárig. Rövid filmekkel illusztrálta a jó gyakorlatokat nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a KSZR szolgáltatóhelyeken is.
megtekintés (flash szükséges) »
Nagy Éva, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Minőség az adatbázis-építésben és az informatikai szolgáltatásokban
A könyvtár által épített kisebb nagyobb adatbázisokba nyújtott betekintést. Ezek az adatbázisok témájukban eltérőek, de a helyismereti (Vas megyei) információszolgáltatást biztosítják helyben és online módon egyaránt.
megtekintés »
Oros Sándor, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár háklózati munkatársa: Többszintű képzési szolgáltatások a megyei könyvtárban
Összefoglalta azokat a képzéseket, melyek könyvtárában megtalálhatók. Kitért arra, hogy a könyvtárosok képzésén (segédkönyvtáros OKJ-s képzés) és továbbképzésén túl széles skálán mozog a használóképzés is.
megtekintés »
Csacsovszki Ottóné, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Városi és Megyei Könyvtár gazdasági igazgatóhelyettese: A KSZR eszközfejlesztései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Kiemelte, hogy ilyen nagy megye esetében, ahol több, mint 250 településre kell informatikai eszközöket, bútorokat vinni, mennyire nehezíti a munkát a közbeszerzési kötelezettség, annak lebonyolítása akár pénzügyi szempontból, akár az időbeli tervezés, ütemezés tekintetében.
megtekintés »