Kalandorok a könyvtárban – és Európában

Remekül összecseng a Mátyás-emlékév, a Lévay-centenárium és a Kulturális Örökség Napjai idei mottója: Örökségünk Európában. Ennek bizonyítékai azok az érdekességek, amelyeket a Lévay József Muzeális Könyvtárban – és otthonában, a Doleschall-kúriában – szeptember 15-én, szombaton délután induló vezetett séták során láthatunk és hallhatunk.

A Mindszent tér 2. szám alatt található Doleschall-kúria természetesen hétköznap is látogatható, hiszen két könyvtár is lakik benne (a földszinten a Lévay József Muzeális Könyvtár, az első emeleten a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár), kertjét pedig herbárium növényei díszítik. Ám olyankor nem lehet látni az igazi különlegességeket, és nem lehet hallani a kúria történetéről, lakóiról. A szeptember 15-én, szombaton délután 1, 2 és 3 órakor induló vezetett séták során viszont feltárulnak a titkok!

Doleschall Gábor ’48-as honvéd, orvos és botanikus éppen 205 éve született, és 175 éve, hogy letelepedett Miskolcon. Közéleti ember volt, otthonában pezsgő társasági életet teremtett, ahol sok ismert ember megfordult. Színésznő lányának, Gabriellának a férje pedig Xantus János volt. Igen, az a Xantus János: kalandos életű természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja, a Budapesti Állatkert ötletgazdája és első igazgatója. Így Xantus Barbara színművész Doleschall Gábor szépunokája.



Hogy Lévay József járt-e a Doleschall-házban, azt nem tudhatjuk, de mivel mindketten részt vettek a Népkert kialakításában, egyáltalán nem kizárt! Lévay pedig olyan könyvtárat hagyott az utókorra, melyben többek között Molière, Burns, Shakespeare könyvritkaságnak számító 18-19. századi kiadásai szerepelnek – és ezek 19. századi magyar fordításai Lévay tollából. Ennek az örökségnek igazán helye van Európában!

Ha szétnézünk a gyűjteményben, számos Mátyás királyról szóló különlegességet is találunk. Az uralkodó, aki harcos is volt, nemcsak humanista, akinek idején az ország Európa-szerte elismert nagyhatalomként létezett, és aki élénk levelezésben állt Európa számos udvarával, igazán jó téma egy ilyen alkalommal. Leveleinek 1745-ös kiadása, vagy Johann Baptist Eisen 1620-ban megjelent krónikája, esetleg a kalandos életű Fessler Ignác Aurél kétkötetes Mathias Corvinus könyvének 1793–94-es első kiadása, majd annak 19. századi magyar nyelvű fordítása ritkaságszámba menő „hátterét” adja az évfordulónak.

És az évente csak egy-két alkalommal látható eredeti Vizsolyi Bibliáról, a kéziratos Vitkovics-kódexből származó, 1525-ben íródott Miskolci töredékről, az 1488-ból származó ősnyomtatványról, a 11. századból származó ír Aldhelm-kódex töredékéről és a 17 ezer muzeális dokumentumot őrző gyűjtemény más különlegességeiről még szó sem esett. Ám szeptember 15-én, szombaton délután nemcsak szó lesz ezekről, de néhányat közülük meg is lehet majd tekinteni!
Jó tudni: az ingyenes program regisztrációhoz kötött (e-mail: levaykvt@rfmlib.hu, tel.: 46/350-473).