Lapszemle

Születésnap jó tanácsokkal címmel Szabó Györggyel készített interjút Schäffer Erzsébet. A Nők Lapja június 13-i számában megjelent írás megkésett születésnapi köszöntő abból az alkalomból, hogy áprilisban töltötte be 90. életévét a tavasszal Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett bükki füvesember.
Saját életútjának jelentős eseményei, a nagymamától, a javasasszonytól tanult receptek mellett az egykori Miskolc jeles személyiségéről, Ferenczy Károlyról is megemlékezik Szabó György. „Volt a Fő utcán, Miskolcon egy üzlet: Ferenczi könyv, papír, írószer és zeneműkiadó. Ide tért be velem anyuka vagy apuka, erre már nem emlékszem. De a kérdésre igen: kell-e itt tanuló? Felvettek. Kitanultam a könyvkereskedő szakmát. Nagyon szerettem ott lenni. A kiadó és könyvesbolt tulajdonosa, Ferenczi Károly halk, nagy tudású, emberséges úr volt, tiszteltem. Később tudtam meg, hogy annak a Ferenczi Sándornak volt a testvére, aki Freuddal dolgozott Bécsben. Engem aztán az élet megtanított, hogy helyén legyen az eszem. Ferenczi Károlynak hiába volt két vitézségi érdemrendje is az I. világháborúból, a zsidótörvények lehetetlenné tették az üzletét. Aztán a németek bevonulásával gettóba vitték őket. Anyuka sokszor csomagolt élelmet, a Szinva patak egyik kanyarulatánál be tudtam szökni, bevittem. Iszonyú világ volt, soha nem hegedő sebekkel” – emlékszik vissza Szabó György. Végül egy jó tanács, amit a nagymamájától kapott annak idején a füvesember: „Csak alázattal és szerényen, de keresd a tudást mindig, kisfiam!”
Érdemes elolvasni a Nők Lapjában megjelent interjút.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban
!
 

Szerzetesek, betyárok, munkásőrök címmel ír szülőfalujáról, Bükkaranyosról Márkus Béla Debrecenben élő irodalomtörténész a Kortárs című folyóirat júniusi számában. A szerző a történettudománynak köszönhetően ismert tényeket, a helyi legendákat, mesés történeteket és szomorú emlékeket felhasználva ír saját gyermekkori élményeiről. A bükkaranyosi „emlékművek” között nagyon szellemesen magának is kér egy objektumot. „A falu hálás közönsége gondolkodhatna még további emlékművek elhelyezéséről is. Figyelembe véve, hogy a vendégfogadóból – egyes feljegyzések szerint – 1893-tól erdészlak lett, a megyei erdő- és fagazdaság egyik központja, egészen 1983-ig, amikor is megyei munkásőr-parancsnokság bázisává alakították át, a tőle északra elnyúló, előtte a honvédség használta lőtér miatt is. A munkásőrségre mint a szocialista munkáspárt öklére akár egy rajzos tábla is emlékeztethetne – hálásan köszönve, hogy igazából be sem tudott a bázisra költözni, máris kiköltözött. Elképzelem aztán, hogy az erdészháznak nem a falán, hanem az udvarán – és ezt szerényen nem bíznám az udvarias aranyosiakra – rám is emlékeztet valami. Egy tégla. Ráírnám a nevem –az már nem férne rá, hogy azért, mert iskolás koromban nyaranta itt vártuk az eligazítást, hova megyünk kapálni vagy gazt sarlózni.” Érdemes elolvasni az esszét, nem csak a bükkaranyosiaknak…
Ez a folyóirat is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleten, az irodalmi lapok között!
 

Szabó György, a bükki füvesember látható a Szabad Föld című hetilap június 8-i számának címoldalán, és a 10–11. oldalon olvasható Fűben, fában, orvosságban című nagyriport témája is az ő munkássága.
„A bükki füvesember azt meséli, nagymamájától, a javasasszonytól vette át a családjukban öröklődő ősi tudást. Szabó Gyuri bácsi kilencvenévesen is gyógynövény-ismereti előadásokat tart, kapálgat, autót vezet. Bükkszentkereszt, ahol él ma is, zarándokhely. Sokan fordulnak a természet patikájához, de vajon megfontolás nélkül alkalmazhatók-e a népi gyógymódok?” – teszi fel a kérdést az írás bevezetőjében a szerző, Palágyi Edit. Minderről bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Husziták öröksége címmel fényképes riport jelent meg a sajónémeti földvár régészeti feltárásáról a Szabad Föld május 18-i számában.
„Árpád-korban épült várat alakítottak át a XVI. században a husziták. A sajónémeti Óvár-hegyen épült erődítmény régészeti feltárására kapott engedélyt dr. Szörényi Gábor András, aki az elmúlt hét évben négy alkalommal végzett kutatásokat a területen” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Folytatás a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A szendrőládi szilácskosár címmel közli az Élet és Tudomány 2018. március 30-i száma Szuhay Péter tanulmányát a Bódva-völgyi település egykori kézműveseinek munkájáról.
Az írásból kiderül, hogy nemcsak a paraszti gazdaságban, de egykor a rudabányai ércbányászat során is használták ezeket az erős tartású, a tatár juhar megmunkált ágaiból font kosarakat. Bővebben az Élet és Tudományban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

„Cu-dar vi-lág, hadd, hogy él-jek én” – ezzel a címmel jelent meg Dobray Sarolta riportja a Nők Lapja 2018. március 13-i számában.
„Milyen itt élni? Jó – vágják rá a srácok. Bővebben? Nem jó. Sok ilyen falu van, mint Ároktő. Ahol semmi sincs, még egy ép hinta se a játszótéren. Ahol semmit sem lehet csinálni, csak lézengeni a semmiben. Van viszont valami Ároktőn, ami újabban szinte mindent jelent: a nemrég alakult ároktői kórus és a próbák, heti egyszer. Akkor egy órára a nagy szürkeség kicsit rózsaszínre vált” – olvashatjuk a riport bevezetőjében. Ezt a kicsit sem rózsaszín világot mutatja be az írás, de szerencsére Buda Bella fotóin minden gyermek mosolyog. Érdemes elolvasni a Nők Lapja riportját.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Tokaji nedűk vallatása – Diákborászként a laborban címmel közli az Élet és Tudomány március 2-i száma Dékány Lea tanulmányát. A szerző ezzel a pályamunkával – a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium akkor 12. évfolyamos diákjaként – a TIT Kossuth Klub által szervezett Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás (OTTDK) 2017. évi győztese, így részt vehetett a 2018. január 23-tól február 3-ig tartó tajvani Nemzetközi Tudományos Kiállításon (Expo-Sciences Internationale). Felkészítő tanára Halász László, konzulense Murányi Zoltán volt.
„Tokaj-Hegyalja magában foglalja mindazt az egyedülálló, legalább ezeréves szőlészeti-borászati hagyományt, amely máig változatlan formában maradt fenn. Földrajzilag is egyedülálló adottságú borvidék – számos vulkán által körülhatárolva– talajainak sokszínűségével, kedvező fekvésű lejtőivel és kitűnő klímájával Burgundiához hasonlítható. Ez a cikk arra keresi a választ, hogy az azonos évjáratú és fajtájú, valamint azonos eljárási módszerekkel készült borok fémtartalma mennyire függ a termőhelytől és annak azonosítására milyen fémek alkalmasak? – olvashatjuk a tanulmány bevezetőjében. Folytatás az Élet és Tudományban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II: Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.
 

Füzér vára látható a Várak, Kastélyok, Templomok című történelmi és örökségturisztikai folyóirat februári számának címlapján. Ehhez kapcsolódik Petrusák János négyoldalas, színes fotókkal illusztrált A büszke vár: Füzér című írása. Ebben a lapszámban olvashatunk még a megújult mezőcsáti református templomról és Ónod váráról is.
Várak, Kastélyok, Templomok című lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.). A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.

 

Átváltozóban a Zemplén koronája címmel jelent meg Gulyás Attila – saját fotóival illusztrált – írása a Turista Magazin februári számában.
„Néhány éve teljesen átalakult hazánk egyik leglátványosabb fekvésű vára. Nem mindenki fogadta örömmel a 21. századi várépítést, pedig a festői hegytetőn Magyarország egyik legalaposabb, bő száz éve tartó műemlék-helyreállítási munkája zajlik. Füzér erőssége a saját történelme mellett romváraink kezelésének aktuális kérdéseiről is mesél” – írja az 5 oldalas riport bevezetőjében a szerző. Folytatás a Turista Magazinban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Megőrzött tudás címmel a Szerencsi Bonbon Kft. munkájáról, az itt készülő finomságokról, a kisüzem ünnepi nagyüzeméről közöl fényképes riportot a Magyar Krónika 2017. decemberi száma.
„Valamikor régen létezett Szerencsen és cukorgyár. Az ő gyermeke volt a csokoládégyár, amelynek desszertjei még New Yorkban is keresettek voltak a múlt század húszas éveinek végén. A százéves recepteket és a hozzájuk tartozó technológiai ismereteket ma már csak a Szerencsi Bonbon Kft. szakemberei őrzik. Nekik köszönhető, hogy a szerencsi csokoládé része lett a Nemzeti Értéktárnak” – kezdi írását a szerző, Nagy Ida. Majd sorra veszi a gyermekkor finomságait. Van itt minden: Konyakos meggy, Macskanyelv, Boci csoki, Melba és Párizsi kocka… Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Oldalak

Feliratkozás Lapszemle csatornájára