Lapszemle

Füzér vára látható a Várak, Kastélyok, Templomok című történelmi és örökségturisztikai folyóirat februári számának címlapján. Ehhez kapcsolódik Petrusák János négyoldalas, színes fotókkal illusztrált A büszke vár: Füzér című írása. Ebben a lapszámban olvashatunk még a megújult mezőcsáti református templomról és Ónod váráról is.
Várak, Kastélyok, Templomok című lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.). A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.

 

Átváltozóban a Zemplén koronája címmel jelent meg Gulyás Attila – saját fotóival illusztrált – írása a Turista Magazin februári számában.
„Néhány éve teljesen átalakult hazánk egyik leglátványosabb fekvésű vára. Nem mindenki fogadta örömmel a 21. századi várépítést, pedig a festői hegytetőn Magyarország egyik legalaposabb, bő száz éve tartó műemlék-helyreállítási munkája zajlik. Füzér erőssége a saját történelme mellett romváraink kezelésének aktuális kérdéseiről is mesél” – írja az 5 oldalas riport bevezetőjében a szerző. Folytatás a Turista Magazinban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Megőrzött tudás címmel a Szerencsi Bonbon Kft. munkájáról, az itt készülő finomságokról, a kisüzem ünnepi nagyüzeméről közöl fényképes riportot a Magyar Krónika 2017. decemberi száma.
„Valamikor régen létezett Szerencsen és cukorgyár. Az ő gyermeke volt a csokoládégyár, amelynek desszertjei még New Yorkban is keresettek voltak a múlt század húszas éveinek végén. A százéves recepteket és a hozzájuk tartozó technológiai ismereteket ma már csak a Szerencsi Bonbon Kft. szakemberei őrzik. Nekik köszönhető, hogy a szerencsi csokoládé része lett a Nemzeti Értéktárnak” – kezdi írását a szerző, Nagy Ida. Majd sorra veszi a gyermekkor finomságait. Van itt minden: Konyakos meggy, Macskanyelv, Boci csoki, Melba és Párizsi kocka… Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A Generációnk című lap legutóbbi, 11. számának címlapfotója Lillafüreden készült. A képen Teszárovics Miklós és József Attila látható, pontosabban a költő szobra mellett áll a miskolci férfi, aki nem más, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolci Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Róla szól a „Címlapsztori” a 4. és 5.oldalon. Teszárovics Miklós bemutatkozó írásából idézzük a következő sorokat: „Nyugdíjazásomat követően szükségét éreztem egy kis nyugdíjas közösség létrehozásának, melynek most is vezetője vagyok. Ebben is apám intelmei voltak mérvadóak, aki azt mondta egyszer: Fiam, tanuld meg! Nagyon fontos! Ha nyugdíjba mész, nem szabad ’leülnöd’! A nyugdíjasnak a tétlenség egyenlő a halállal!” Folytatás a Generációnkban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Aggtelek föld alatti karsztvilága címmel közöl fényképes írást a kéthavonta megjelenő Természetbúvár 5. száma. A két szerző, Dvorszky Zsuzsanna és Ilonka Réka bemutatja a különleges természeti értéket, az itteni túralehetőségeket, az extrém kalandokat, a kulturális programokat és beszámolnak arról is, hogy elődeink már a XVIII. század elején is indítottak szervezett túrákat a Baradla-barlangban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Rákóczi földjén, a Zemplén gerincén – Regéctől Füzérig a Rákóczi-túrán címmel fényképes riport jelent meg a Magyar Természetjáró Szövetség lapjában, a Turista Magazin októberi számában.
A szerző, Konfár Tibor, aki végigjárta ezt az utat így kezdi az írást: „Ezen az alig ismert, gyönyörű tájon, a szabadságharcok és a tüzes borok földjén minden egyes nap ünnepnap, amelyet túrázással tölthet el egy magamfajta bakancsos turista. Bérceit és völgyeit turistautak sokasága szeli át, amelyek közül kiemelkedik a két legjelentősebb, az Országos Kéktúra és a piros jelzésű, Sárospataktól a Hegyalján, majd a Zempléni-hegység 700-as csúcsokat felvonultató nyugati gerincén át Füzérig tartó Rákóczi-túra.” Ez utóbbi mutatja be a szerző. Érdemes követni!
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Ordinárium, szamorodni, aszúbor – A szőlőtermesztés történeti változásai Tokaj-Hegyalján címmel közöl tanulmányt az Élet és Tudomány szeptember 1-i száma.
„A tokaji borvidék tipikus példája annak, hogy egy termelési tájat a természeti adottságok, a különböző etnikumok, az emberi tapasztalatok hatására a szőlőfajták, termelési eljárások és borfajták vonatkozásában a folyamatos megújulás jellemez. Ezen tényezők eredményeként a minőségi, kereskedelemben értékesíthető bor lehetővé tette az itteni települések rohamos fejlődését és a gazdaságnak egyetlen termék előállításra, a szőlőtermesztésre épülő átrendeződését is. A továbbiakban bemutatjuk azokat a változásokat, amelyek a középkortól a XXI. századig történtek, és a folyamatos innovációt, melynek eredményeként lett Tokaj-Hegyalja a magyar borrégiók közül kiemelkedő, világhírű borvidék” – írja a bevezetőben a szerző, Petercsák Tivadar.
Folytatás az Élet és Tudományban. Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi könyvtárban. 

Falu az Isten tenyerén – Mire elég egy élet? címmel jelent meg Árvai Magdolna riportja – Marjai János fotóival – Komlóskáról a Nők Lapja augusztus 23-i számában.
„A zajtól, a nyüzsgő és pörgő fővárostól távol, a Zempléni-hegység fantasztikus lankáin, völgyeiben számos apró falu bújik meg, melyeknek nevét se hallani. Pedig ezekben – a kihalás felé rohanó falvakban is – élnek emberek, álmokkal, tervekkel, célokkal, és nem is akárhogyan. A kétszázkilencvenkét lelkes Komlóskán például családként, ahogyan ők mondják, az Isten tenyerén, örülve a tájház felújításának, annak, hogy három kismama vár babát, és tudomásul véve, hogy tékozló fiú a legjobb családban is akad” – olvashatjuk az írás bevezetőjében. Folytatás a Nők Lapjában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Kézről kézre adtak címmel közli Páczai Tamás hegyaljai riportját a Képmás című lap augusztusi száma. A Tokaj-hegyalja nevezetességeit bemutató írás szerzője eredetileg Tokajban kezdte volna az „anyaggyűjtést”, de a tarcali Áldó Krisztus-szobor látványa arra ösztönözte, hogy innen nézze meg először a tájat, aztán eljut Tokajba is és felkeresi a többi nevezetes helyet. Kézről kézre adják az itt élő emberek, találkozik borászokkal, természetvédőkkel, vendéglátókkal… Bővebben a Képmásban!
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Két Miskolcon élő költő, Fecske Csaba és Bereti Gábor versei is megjelentek a Hitel című folyóirat augusztusi számában. Gratulálunk!

Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleten az irodalmi lapok között vagy kérje a könyvtárostól!

 

 

Oldalak

Feliratkozás Lapszemle csatornájára