Lapszemle

Hol tartották az 1707-es ónodi országgyűlést? címmel korabeli forrásokat elemző írás jelent meg az Élet és Tudomány február 3-i számában. „A válasz egyértelműnek tűnik, azonban korántsem az. A pontos helyszín meghatározása a mai napig nem történt meg egyértelműen, és szemben a köztudottan elterjedt vélekedéssel, akadnak olyan vélemények is, amelyek nem Ónodot tekintik az 1707-es országgyűlés helyszínének” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. A kérdés azért vetődik fel újra és újra, mert 1898-ban Thaly Kálmán a Hadtörténeti Közlönyban azt írta: az árvizek miatt a szomszédos Köröm község területén volt ez a bizonyos országgyűlés. A fennmaradt dokumentumok, levelek, jegyzőkönyvek elemzése után a két szerző, Bacsó Máté és Varga Szabolcs arra jut: „az ország sátra, az országgyűlés helyszíne a Sajó jobb partján lévő táborban, Ónod település területén helyezkedett el”. Véleményük szerint a „körömi mező” azt az Ónod határában lévő területet jelölte, amely Köröm felé található, Köröm felé 'néz'.
Minderről bővebben az Élet és Tudományban. Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Toplista – 10 magyarországi templom, amelyeket életedben legalább egyszer látnod kell címmel közöl összeállítást a Turista című természetjáró magazin legutóbbi, 2016. december, 2017. januári száma. Az összeállításban szerepelő 10 templom közül 4 – a hollóházi Szent László-templom, a tornakápolnai református templom, a karcsai református templom és a mádi zsinagóga – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területén található. Érdemes megnézni!
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Hozzá vágyik, benne él címmel mutatja be az encsi Szabó Sándornét, Erzsikét a Reformátusok Lapja november 27- számában, Emberi példa rovatban Karcsai Nagy Éva újságíró. A cikk bevezetőjében olvashatjuk: „Korát meghazudtolóan aktív nyolcvannyolc évesen is az encsi Szabó Sándorné matematika–fizika szakos tanárnő. Nyugdíjba vonulása után tizenöt éven át hittant tanított az első és második osztályosoknak. Presbiterként a gyerekek mellett a konfirmandus fiatalokba plántálta a hit magját. Negyedik éve egy idősek otthonában segít az istentiszteletek előkészítésében, kiállításokat szervez, felolvas a gondozottaknak. Nem fél a mindennapoktól, mert tudja, az úr vigyáz rá.” Folytatás Reformátusok Lapjában.
Ez a hetilap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Visszatérnek a nagyragadozók címmel közöl riportot a Magyar Krónika novemberi száma. A szerző, Juhári Andrea arról kérdezte a szakembereket, milyen állatokkal jelentek meg az utóbbi időben Magyarország északi részén. „A Bükkben több a farkas, már szaporodó közösségeket észleltek, kölyköket nevelnek. A Börzsönyben inkább a hiúz van jelen, már tíz-tizenkét éve megtelepedtek, de arra kicsi az esély, hogy bocsait vezető medvét látunk, azok még csak határátkelők – magyarázza Veress Tamás biológus, a Miskolci Állatkert Gyűjteményvezetője” – olvashatjuk a riportban. Majd megszólal Kertész Attila vadász is, aki nemrégiben az abaúji Hernádpetri határában látott egy medvét. Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Vizsolyi misszió címmel közöl riportot a Magyar Demokrata november 3-i száma az abaúji település legújabb sikereiről, a Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumról, a vizsolyi biblia hungarikum-kiadásának előkészítéséről, a tervezett pincemúzeumról, a kulturális terek fejlesztéséről…
„Hitből, múltjából erőt merítve, a közösség áldozatos munkájával születik újjá Vizsoly. Az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás történelmi települése alig öt esztendő alatt évtizedek mulasztását hozta be, emelkedő pályára állítva a falut. Az abaúji misszió azonban túlmutat önmagán, jelentősége nemzeti mértékben mérhető” – írja a bevezetőben a cikk szerzője, Ágoston Balázs. Folytatás a Magyar Demokratában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A tokaji születésű Papp Tibor József Attila-díjas költő 80. születésnapja alkalmából ünnepi összeállítással jelent meg a Magyar Műhely művészeti folyóirat 176. (2016/2.) száma. Az irodalmi újítások, az avantgard törekvések, a vizuális költészet mestereként tisztelt Papp Tibor az érettségi után egy ideig (Miskolcon is!) lakatosként dolgozott. 1957-ben hagyta el Magyarországot, előbb Belgiumban járt egyetemre, majd 1961-ben Párizsba költözött. Ott teljesedett ki igazán irodalmi munkássága, ő lett – Bujdosó Alpár és Nagy Pál mellett – a Magyar Műhely alapítója. Az irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat 1989-től Budapesten jelenik meg. Papp Tibor nem lett hűtlen szülőföldjéhez: állandó résztvevője a Tokaji Írótábornak is.
A Magyar Műhely is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleten, az irodalmi lapok között.
 

Mit Miskolc adhatott… címmel a miskolci 13. Jameson Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválról ír összefoglalót Báron György filmkritikus az Élet és Irodalom szeptember 23-i számában. A szakember szerint a Cinefest „szívósan, apránként építkezve elérte, hogy végre nekünk is legyen vállalható, nemzetközi mércével mérhető filmes mustránk.” A fesztiváli események rövid elemzése után a szerző ír a városról is. Ebből idézünk: „Az egyhetes moziünnep fényeit a város szürkesége ellenpontozza. Estére már a fesztiválközpont melletti főutca is sötét és jószerivel üres, az éttermek, kávézók az utolsó előadásoknak nem a vége, hanem már a kezdete előtt bezárnak, a művház előtti alkalmi sátor zenés kocsmai hangzavarából, villódzó fényeinek vakításából kihalt, félhomályos terekre lépnek ki a hazatérő vendégek. Akik amúgy szétszóratva lelnek lakhatásra, mert nincs Miskolcnak erre alkalmas tágas szállodája. Erről persze nem a fesztivál szervezői tehetnek, ők, dicséretükre legyen szólva, maximálisan kitöltik az adott teret…” Bővebben az ÉS-ben.
Ez a hetilap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.
 

„Istennek szándéka van velem” – címmel Pankucsi Márta miskolci jogász-szociológusról ír a Reformátusok Lapja szeptember 18-i számában Karcsai Nagy Éva. Az Emberi példa rovatban megjelent írás bevezetőjében olvashatjuk: „Arra vagyok rendelve, hogy bízzak, biztassak – vallja Pankucsi Márta jogász-szociológus, a Miskolci Egyetem volt oktatója. Egyetlen fiúgyermeküket, Dávidot tíz évvel ezelőtt elvesztették, de Márta nem roppant össze, hanem megerősödött: hitt abban, hogy Istennek szándéka van vele”. A cikkben kiemelten szerepel a következő mondat is: „De nem akkor lettem hívő, amikor a sorscsapások értek. Akkor csak megerősödött bennem az a hit, amelyet a szülői házból, a sajóvámosi templomból hoztam.”
Bővebben a Reformátusok Lapjában. Ez a hetilap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 


Rejtélyes kaptárkövek címmel fényképes riport olvasható a Magyar Krónika szeptemberi számában. „Hungarikummá minősítették a Bükkalján fellelhető kaptárköveket. A legalább nyolc évszázada, a puha riolittufába vésett kőfülkék funkciója máig ismeretlen – a képződmény ugyanakkor Európában egyedülálló” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. A Bükkaljai Kő-utat, a rejtélyes kaptárköveket Póczik Mónika, a hungarikummá nyilvánítást kezdeményező Kaptárkő Természetvédelmi Egyesület geográfusa, az egykori barlanglakásban lévő szomolyai tájházat pedig Rónainé Szekeres Erzsébet, a tájház önkéntes gondnoka mutatta be a cikk szerzőjének, Szarka Sándor újságírónak.
Az írásból kiderül, a Bükkaljai Kő-út mentén egyedülálló történeti, kulturális, néprajzi különlegességek fedezhetők fel. Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Újraédesített csokoládé címmel a szerencsi csokoládé történetéről, valamint Takács István, a helyiek által bonbonos Pista bácsinak nevezett szakember és a Szerencsi Bonbon Kft. munkájáról közöl riportot a Magyar Demokrata augusztus 31-i száma. Ugyanebben a lapban jelent meg Koncz Ferenccel, Szerencs polgármesterével készült interjú is.
„A csokoládénk a nemzeti értéktár része lett, és jó úton halad ahhoz, hogy hungarikummá váljon. Lélekben és gazdaságilag is erősíteni akarjuk a várost, a régiót az országot. Sajnos pesszimista alkat a magyar, pedig olyan sok mindenre lehetünk szerények, szoktam mondani viccesen – nyilatkozta a Demokratának Koncz Ferenc, Szerencs első embere, akit az év polgármesterévé választottak” – olvashatjuk A csokoládé nagykövete címmel megjelent interjú bevezetőjében. Részletek a Magyar Demokratában.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Oldalak

Feliratkozás Lapszemle csatornájára