„Kevés ország van a világon, melyben a zenepedagógia  olyan fejlett fokot ért volna el, mint hazánkban, ahol a zenei képzést szolgáló kitűnő intézmények széles hálózatában az ifjúság ezrei nyernek komoly zenei képzést. Természetes lenne tehát az az igény, hogy a sok ezer zeneileg képzett embert  viszont olyan zenei könyvtárak várják, amelyek a felkeltett nagyfokú zenei érdeklődés kielégítését megfelelő színvonalon biztosítani tudják. Ilyen intézményeink azonban nincsennek és szomorúan kell megállapítanunk, hogy a világnak tán egyetlen művelt országa sincs, ahol a zenei könyvtárak ügye olyan mostohán kezelt kérdés lenne, mint éppen Magyarországon: az egész országban egyetlenegy zenei kölcsönkönyvtár sincs!...”

„Ilyen perspektíva mellett hogyan kaphat a mi dolgozó társadalmunk zenéhez értő, zenét szerető, zeneileg művelt és önmagukat tanári mankó nélkül tovább művelő embereket? Hogyan fejlődhetik ki az egészséges együttmuzsikálási kedv, hajlandóság, igény, szükséglet, ami minden ország zenei kultúrájának áhított álma?...”

„Így jutottam el a nyílvános zenei könyv- és kottatárak sürgős létesítésének gondolatához....”
„..miért ne lehetne nyílvános  zenei könyv-  és kottatárt létesíteni a Magyar Muzsika Házában, ahová zenei intézményeinket amúgy is tömöríteni igyekszünk? ...Budapesten tehát a Magyar Muzsika Házán kívül még gondolni lehetne a Szabó Ervin Könyvtárra, amely létrehozna egy önálló zenei könyvtárat, vidéken pedig, ahol erre komoly igények mutatkoznak, a megyei könyvtárak feladata lenne zenei részlegek kifejlesztése.”
(Könyvtáros. 1957. augusztus. 189. p.)  

„Nincs Magyarországon olyan zeneműtár vagy könyvtár, mely megnyugtató módon elégítené ki a széles körben fellépő zenemű és hanglemezkölcsönzési igényeket.”
(Könyvtáros. 1958. 4.sz.)

„Az utolsó néhány esztendőben ugrásszerűen emelkedett a közművelődési zeneműtárak és fonotékák száma. A magyar könyvtárügyben ezen időszakban végbement nagy változások a szóban forgó területen is olyan eredményeket hoztak, amelyek további mélyreható változások csíráját hordozzák magukban. A jelenleg működő mintegy huszonöt hazai kottatáron kívül harmincnál többa hanglemezgyűjtemények száma... Ebben az esztendőben újabb fonotékák szerveződnek. A cél az, hogy a megyei könyvtárak mellett minden ötvenezer lakosúnál nagyobb városban feltétlenül alakuljon fonotéka.”
(Könyvtáros. 1970. 10.sz. p. 584-588.)

„A miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár új és közismerten korszerű épületét egy évvel ezelőtt adták át a város olvasni, tanulni, tájékozódni vágyó közönségének. Már nincs messze az idő, amikor az új szolgáltatás, a zenehallgatás is a közművelődés szolgálatába állhat...”
„...a cél egy: a sokoldalú zenei ismeretterjesztés, a zenei közízlés fejlesztése, hogy a zene valóban mindenkié legyen. Ezért törekszünk zeneműtárunk létrehozásakor arra, hogy egy területen legyen megtalálható a zene hanganyagban, kottában, egészítse ki azt a műelemzés, a recenzió és a cikkanyag.”

„E gondolat inspirálta azokat, akik lehetővé tették , hogy az ország területén egymás után nyílhattak meg a zenei sarkok – szobák, részlegek -, fonotékák a könyvtárakban. A munka elszigeteltségének leküzdésére és a konzultáció lehetőségére hívta egybe az MKE Zenei Szekciója a zenét oktató intézményeket és a könyvtárak képviselőit az első vándorgyűlésre.”

„Első alkalommal lépett a nyilvánosság elé a magyarországi fonotékák ügye a Zenei Szekción keresztül..”