E havi könyvritkaságunk, a Miskolci Orthodox Izraelita Hitközség Tanítónőképző Intézetének értesítője a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.), a földszinti tárlóban is látható. A kötetről Verbiás Tibor írta a következő ismertetőt.
A Miskolci Orthodox Izraelita Hitközség Tanítónőképző Intézete az 1929/30-as tanévtől kezdte meg működését Miskolcon, a mai Csengey Gusztáv utcai épületben, amely 1926-ban épült, és 1926 és 1928 között felső leányiskola működött benne.
A tanítónőképzőben az első tanévben csak az első osztályban kezdődött meg az oktatás 38 tanulóval. Az intézet az 1933/34-es tanév végén adott ki első ízben – a 41 végzős diáknak – tanítói oklevelet.
A zsidó felekezetnek abban a korban csak ez a tanítóképzője működött az országban. Az iskolát a miskolci orthodox izraelita anyahitközség tartotta fenn, minden állami és városi segítség nélkül. Az iskolafenntartó hitközség elnöke Feldmann Mór építészmérnök, a tanítóképző igazgatója Serbu Adolf (1889–1945) volt. (Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10. 000 zsidó élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül ötszázan élnek a városban.)
Ez a kötet tartalmazza a tanítóképző első öt évének az iskolai évkönyveit.
A Ratio Educationis 1777-ben a 235. §-ban előírta: „A tanév végén [...] minden iskolában és fakultáson nyomtatásban kell megjelentetni a teljes év munkájával kiérdemelt osztályzatok jegyzékét”. Az 1850/51-es tanévtől kezdik az iskolák rendszeresen megjelentetni évkönyveiket és egészen 1949-ig, az iskolák államosításáig tart ez a korszak. Az 1933-ban megjelent Magyar Pedagógiai Lexikon szócikke ezt írja az iskolai évkönyvről: „[...] tartalmaznia kell a lefolyt iskolaév történetének minden fontosabb mozzanatát (beírások, tanév megnyitása és lefolyása; vizsgálatok, a testületben beállott változások; tanulmányi kirándulások; iskolai ünnepélyek; egészségi állapot; az intézet jótékonysága; hivatalos látogatások stb.); a testület tagjainak névjegyzékét, iskolai munkakörét, társadalmi és irodalmi munkásságát; az ifjúsági egyesületek működését; a végzett tananyag rövid jelzését; a használt tankönyvek jegyzékét; a könyv- és szertárak gyarapodását és jelen állapotát, a tanulók névjegyzékét és osztályzatát osztályonkint; a tanulókra vonatkozó statisztikai adatokat; tájékoztatást a következő iskolai évre; a középiskolákban ezenkívül értekezést és az érettségi vizsgálatok ismertetését.”
Az iskolatörténet-írásnak új lendületet az 1896. évi millenniumi előkészület adott. 1893-ban rendelet kötelezte az iskolákat történetük megírására.
Ez az iskolai értesítő úgy került könyvtárunkba, hogy 2013-ban a Nyugat Antikvárium árverésén vételi megbízással meg szerettük volna vásárolni, de sajnos, technikai okok miatt nem érkezett meg a megbízásunk. Az árverésen Feldmájer Sándor vásárolta meg családi érintettség miatt. Amikor értesült róla, hogy mi is szerettük volna megvenni a kötetet, nekünk ajándékozta.