E havi könyvritkaságunk Herman Ottó Petényi Salamon Jánosról írott életképe, amit „Az 1891. évi május hó 17-ére Budapestre egybehívott második nemzetközi madártani kongresszus alkalmából egykori választmányi tagja emlékének szentelve.” jelent meg 1891-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában.
Petényi J. S. életrajza
Petényi Salamon János (1799-1855) magyar természettudós, zoológus. A magyar madártan és őslénytan megalapítója.
Apja, Petényi Gábor evangélikus lelkész, keletkutató volt. Iskolai tanulmányait Losoncon, Besztercebányán és Selmecen végezte. Már iskolai tanulmányai alatt gyűjtötte a madártojásokat, ásványokat, tanulmányozta a botanikát is.
1826-ban Cinkotán evangélikus lelkésznek választották. A meghívást leginkább azért fogadta el, mert így lehetővé vált számára, hogy a Nemzeti Múzeum természetrajzi és könyvkincseit használhassa. Az itt töltött hat év alatt Cinkota vidékének összes madarát és emlősét tanulmányozta és leírta.
Madártani megfigyelések céljából az ország különböző részein tett utazásokat. 1824-ben a Duna mentét járta be. Több madárfajt fedezett fel és írt le. Jelentősek voltak halkutatásai is: 49 fajt, 3 alfajt határozott meg, és róla nevezték el a Petényi-márnát. 1847-ben a beremendi Szőlő-hegy karszthasadékaiban végzett ásatásaival kezdődött meg hazánkban a gerinces ősmaradványok tudományos tanulmányozása.
Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét, összeállította a magyarországi fosszilis állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét. Ez utóbbi műve sajnos elveszett, pedig valószínűleg ez az első hazai barlangkataszter.
A Magyar Tudományos Akadémia 1846-ban választotta tagjának. Hozzáfogott feljegyzései összefoglalásának és a publikálásának. De a Bach-korszakban magyar nyelven megírt kéziratai nem jelentek meg nyomtatásban. Kézzel írott feljegyzései halála után eltűntek. Herman Ottó egy utcai árusnál talált meg belőle pár lapot, amit csomagolópapírnak használtak.
A Herman Ottó által írt életrajz tartalmazza Petényi hátrahagyott irataiból a kék vércséről írott tanulmányát, illetve válogatást Petényi levelezéséből.
Példányunk félbőr kötésű, Szűts Sámuelné Herman Henriett (1831-1910) Herman Ottó nővérének a kézírásos tulajdonosi bejegyzésével. Korábbi tulajdonosa volt még példányunknak a Borsod Miskolci Múzeum könyvtára is.
Verbiás Károly Tibor
Gyűjteményszervezési osztályunk csoportvezetője