A szuburbanizáció társadalmi-gazdasági hatásai és következményei a miskolci agglomerációban című könyv szerzője, a miskolci születésű Bányászné dr. Kristóf Andrea, a Nyíregyházi Egyetem oktatója tart bevezető előadást szeptember 11-én, szerdán délután 2 órától a könyvtár központi épületében.
Miskolc és a környező települések kapcsolatával, az agglomeráció kialakulásával és a szuburbanizációs folyamatokkal foglalkozott tudományos kutatásai során Bányászné dr. Kristóf Andrea, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének oktatója. A lokális és mikorregionális sajátosságok feltárása után 2018-ban jelent meg önálló könyve, A szuburbanizáció társadalmi-gazdasági hatásai és következményei a miskolci agglomerációban című kötet. Ennek kapcsán „Mit Miskolc adhatott" – a környező településeknek is című nyilvános rendezvényünkön, szeptember 11-én, szerdán délután 2 órától Bányászné dr. Kristóf Andrea tart bevezető előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői településfejlesztési szakemberek, polgármesterek és egyetemi oktatók. A beszélgetést vezeti: Uri Mariann, az Észak-Magyarország főszerkesztője.
Vissza a városba?! A szerző bemutatkozása
Részlet az Észak-Magyarország 2019. június 4-i számában Új trend közeleg: vissza a városba : Interjú dr. Kristóf Andrea egyetemi oktatóval című írásból, a riporter: Pap Gyula
„– Pontosan miért is készült A szuburbanizáció társadalmi-gazdasági hatásai és következményei a miskolci agglomerációban című könyv?
– Doktori disszertációmat – amely e könyvem alapja – megalapozó kutatásaimat 2012-ben kezdtem Onga szociálgeográfiai vizsgálatával, amelynek keretén belül a társadalomföldrajzi folyamatok és a társadalmi csoportok sajátosságait tártam fel a kisváros prominens személyiségeire kiterjedő mélyinterjúkkal és lakóinak kérdőíves vizsgálatával. Kutatásom nem véletlenül esett erre a településre, hiszen gyermekkorom nyarait nagyszüleimnél Ongán töltöttem, így megismertem a település lakóit és földrajzi környezetét is. Kutatásom folytatására ösztönzőleg hatott, hogy egyetemi oktatóim elismerései mellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal ismerték el tevékenységemet. Tizenhárom éves koromban a családom úgy döntött, hogy Miskolcon belül a belvárosból Berekaljára költöztünk, de nem váltottam iskolát. E személyes tapasztalat is fontos volt, hiszen miskolci lakosként az 1990-es években már én is részese voltam a szuburbán változásoknak lakóhelyemen. E társadalmi változások értelmezése és magyarázata, ekkor még hiányzott, a szuburbanizáció fogalma – amely alatt a nagyváros lakosságának településhatáron belüli és kívüli lakóhely-változtatását értem – csak az angol és német szakirodalomból volt ismeretes. Egyetemi hallgatóként is érdekelt és nem hagyott nyugodni a probléma. Értelmezni szerettem volna, hogy miért fogy Miskolc lakossága, hová is költöznek, költöztek, hiszen a statisztikai hivatal adatai alapján is megfigyelhettük, hogy az elmúlt három évtizedben több mint 40 ezer fővel csökkent a számuk.”
Az eseményről tudósított Pap Gyula, az Észak-Magyarország újságírója. Az írást a boon.hu is közölte. ITT olvasható.