A budapesti Liget Szanatóriumban 100 évvel ezelőtt, 1919. január 27-én reggel 8 órakor elhunyt Ady Endre, a magyar irodalom egyik meghatározó szerzője. Az évforduló alkalmából Főhajtás Ady előtt címmel Murvai György fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 24-én, csütörtökön délután fél 5-kor a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A kiállítást megnyitja dr. Prokai Margit könyvtárigazgató. Ezt követően „Akarom, tisztán lássatok” címmel Ködöböcz Gábor irodalomtörténész tart előadást Ady Endre költészetéről.
Ködöböcz Gábor – az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatója, az Agria folyóirat alapító főszerkesztője, a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Írócsoportjának titkára – irodalomtörténészként elsősorban a XX. század második felének magyar irodalmát kutatja. Monográfiát írt Kányádi Sándor és Kiss Benedek költészetéről, több tanulmánykötete is megjelent. Tudományos munkássága ellenére nem elsősorban kutatónak, sokkal inkább esszéíró irodalmárnak tartja magát. Az év esszéi 2008 című kötetbe például beválogatták tőle – az eredetileg a Várad folyóiratban megjelent – „A versről szóló vers Ady Endre költészetében” című írását is. Itt fogalmazta meg az irodalomtörténész Ady versei kapcsán: „intellektuálisan és morálisan is óriási próbatételt jelent a kortárs olvasóknak és írástudóknak”. Ennek a „próbatételnek” lehetne elgondolkodtató bizonyítéka Ködöböcz Gábor legújabb Ady-tanulmánya is, mely a Magyar Napló legutóbbi (2019/1) számában jelent meg. Címe: Az első világháború reflexiója Ady Endre lírájában. Ebben az írásában jegyzi meg a szerző: „Nagy élménysűrűségű pályája során Adynak kétségkívül a háború jelentette a legsúlyosabb kihívást. A létrontás és világomlás rettenetében úgy kellett helytállnia emberként és magyarként, hogy mindeközben hű maradjon önmagához.”
A könyvtári előadáson – sok más egyéb mellett – szó lesz Ady költészetének hatásáról kortársaira és a mai magyar irodalomra. Murvai György képei pedig azt is megmutatják, hogy ezek a versek miként ösztönözték alkotásra a fotóst. A művész olyan képekből állította össze kiállítását, melyek egy-egy Ady-vers hatására születtek, vagy éppen a látvány juttatta eszébe a költő sokat idézett sorait: a hepehupás vén Szilágyról, a magyar ugarról, a havas Krisztus-keresztről, szenvedően is szép arcokról, bánatról, szépségről, szerelemről, halálról…
Murvai György Ady iránti tiszteletét otthonról hozta, hiszen ő is, miként a költő, nagykárolyi diák volt, ott végezte elemi és középiskolai tanulmányait, majd Nagybányán elektrotechnikusi végzettséget szerzett. A katonaság után 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig Nagykároly különböző intézményeiben dolgozott technikusként. Fényképezni középiskolás korában kezdett. 1975-ben tagja lett a Román Fotóművész Szövetségnek, majd több fotócsoportnak, klubnak. Képei több mint száz csoportos kiállításon szerepeltek, Románián kívül eljutottak távoli országokba is. Több mint ötven egyéni kiállítása volt Romániában, Magyarországon és Szlovákiában is. Miután 2001-ben áttelepült Magyarországra, Miskolcra, tagja lett a Diósgyőri Vasas Fotóművészeti Körnek, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. 2008-ban megkapta a Nemzetközi Fotóművészek Szövetség Művésze (AFIAP) kitüntetését.
Murva György fotóművész ezt a felvételt 1977-ben készítette, amikor az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Érmindszenten (Adyfalván) felavatták a költő szobrát, Fekete József alkotását
ITT láthatja a rendezvényen készült képeket.