Arany Miskolc – versekben, képeken

Az Arany Miskolc, Csorba Piroska Miskolcon élő, Szabó Lőrinc-díjas költő legújabb kötete – Szaniszlóné Kövesdi Judit miskolci témájú akvarelljeivel – az idei ünnepi könyvhétre jelent meg. Könyvajánlónk végén olvashat néhány miskolci verset is.

Miskolcon élő, Szabó Lőrinc-díjas költő legújabb kötete, az Arany Miskolc az idei ünnepi könyvhétre jelent meg a Bíbor Kiadó gondozásában – Szaniszlóné Kövesdi Judit miskolci témájú akvarelljeivel.
A kötet világa a költő Paradoxon című kétsorosával jellemezhető legplasztikusabban: „A városban lakom, / amely bennem lakik". Az Arany Miskolc versei úgy szólnak Csorba Piroska szeretett városáról, hogy egyben a szerző életének néhány állomását is megismerhetjük. A faluból beutazó gyermek, az egykori középiskolás szemével is láttatja a települést. Az olvasó a versek világában utazva Miskolc jellegzetes helyeire, épületeire, a főutcára, az Avasra, sőt még a régi, az Erzsébet téri megyei könyvtárra, ismert vagy beazonosítható személyekre is bukkanhat.
Vannak antológiák, amelyeket egy-egy városról szóló régi és mai – verses és prózai – alkotásokból állítottak össze. Ám Miskolc az első és egyetlen, amelyről egész verseskötet született, és Csorba Piroska az első és ez idáig egyedüli, aki egy könyvnyi verssel ajándékozza meg a városát. A kötet sokszínű, akárcsak Miskolc és a szerző, aki sokféle hangon – a líraitól a groteszkig – és sokféle műfajban, versformában – a limericktől a pantunláncig – szólal meg. Főhajtás ez a városa előtt.
– Bár nem Miskolcon születtem, mégis kitüntetett helye van az életemben: a lelkem fővárosa. Az első város, amelyet megismertem, ahol középiskolás éveimet töltöttem, ahol első (LKM) és utolsó (Herman Ottó Gimnázium) munkahelyem volt. Írtam már róla prózában (Miskolci séták, Miskolci legendák) és versben különböző antológiákban, folyóiratokban (Miskolci Kapucíner, Spanyolnátha stb.). Az Arany Miskolc négy részből épül fel, amelyeket közrefog a kötet elején és végén egy-egy hosszabb vers. Ámulat – kortalan szemlélet – nyelvi játékosság – abszurd és groteszk: mind ugyanarról szólnak, a városról, amely az otthonom – vallja Csorba Piroska.
A kötetben megjelenő miskolci képek alkotója, Szaniszlóné Kövesdi Judit műszaki végzettségű „örömfestő” így mutatkozik be a könyv olvasóinak: „Középiskolás koromban Csabai Kálmánné tanárnő és Seres János festőművész által terelgetve, majd hosszú önképzéssel telt időszak után több alkotóközösség – BAK Egyesület, Seres János és barátai Kör, Diósgyőri Vasas Képzőművész Egyesület – tagjaként mérettethetem meg magam közös és egyéni kiállításokon. 1957 óta élek Miskolcon, mára kedvenc témám a városnak és környékének megörökítése, tollal, tussal, akvarellel.”

                    Csorba Piroska
                     Miskolci limerickek

                    Sok limerick Miskolcról,
                     hogy aki belekóstol,
                          elteljen a szíve,
                          s maradjon a híve:
                     régi város jó, mint az óbor.

                     Van egy hegy, a neve Avas,
                     teteje nyáron nem havas.
                          Lépcsőt, ha nem féled,
                          a csúcsát eléred
                   lihegve – ha nem vagy kamasz.

                    Valaha itt élt az ősember,
                    hegy volt már akkor itt, nem tenger,
                         csinált egy szakócát
                         és tette a dógát, azt mondta:
                     „Jó ez a kis fegyver!”

                       Hegyes az Avasi kilátó,
                       hegyesebb bizony a villátó’.
                            Böködi az eget,
                            eszi a felleget,
                       hogy még a mennyre is rálátol.