A könyvtár létesítésének időpontja, rövid története

1952 meghatározó év és fordulópont a magyar könyvtárügy történetében: a Minisztertanács 2042/13/1952. számú határozata elrendelte a megyei könyvtárak létrehozását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Könyvtárat a miskolci körzeti és városi könyvtár összevonásával hozták létre, mely 1952. október 26-ától Miskolc város központjában, a volt Kereskedelmi és Iparkamara egyemeletes épületében, a Szabadság tér 3. sz. alatt (jelenleg Erzsébet tér 3., MTA-székház) működött. Az intézmény csak később, 1956. szeptemberében vette fel a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár nevet. A Megyei Könyvtár megalakulásával új fejezet kezdődött a megye könyvtárügyében.

AAz állomány folyamatosan és dinamikusan növekedett, a feladatok bővültek, s a 60-as évek vége felé nyilvánvaló lett, hogy a könyvtár az épületét kinőtte, szükségessé vált egy új, modern épület tervezése. Az új könyvtár tervdokumentációját Dézsi János építészmérnök készítette el 1968-ban. A kivitelezési munkák 1969-1971-ig tartottak, s a kétemeletes beton- és üvegkonstrukciót 1972. május 28-án adták át a városközponthoz közel, ideális zöldövezetben, a Felszabadítók útja 11. sz. alatt. (Jelenleg: Görgey Artúr út). A tervezési munkáért Dézsi János 1973. április 4-én Ybl-díjat kapott. 

A könyvtár mai székháza négy szintes, 4800 m2 alapterületű. Az alagsorban kapott helyet a raktár, a könyvkötészet és a reprográfia. A földszinten került elhelyezésre 2006-ban a kölcsönzési adminisztráció, itt található az előadóterem, a folyóirat olvasásra, Internet használatra is lehetőséget nyújtó Tájoló, itt vehető igénybe a ruhatár, 2007-ben itt került kialakításra az oktatóterem, s ezen a szinten találhatók a különböző szakmai területek munkaszobái. 

Az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül a könyvtár, mely az egyes állományrészek elhelyezésében is tetten érhető. Az első emeleten nyert elhelyezést a kölcsönözhető állomány, az idegen Nyelvi részleg, a Gyermekkönyvtár és a könyvtár számítógépes központja. A szabadpolcos térben a szépirodalom, a művészetek, a sport, a nyelvészet, az irodalomtudomány szakterületén megjelent művek között válogathatnak az olvasók, de itt találhatók e területek meghatározó folyóiratai, s a videofilmek és hangoskönyvek is itt állnak az érdeklődők rendelkezésére. A második emeleten került kialakításra az Olvasóterem, s ezen a szinten található a kölcsönözhető állomány természet- és társadalomtudományi művei, két különgyűjtemény: a Zenemű- és Hangtár, valamint a Helyismereti gyűjtemény. Az épületet félmillió kötet elhelyezésére és 15 ezer olvasó befogadására, kiszolgálására tervezték. A könyvtár állomány ma már meghaladja az 500 ezer darabot. 

Általános gyűjtőkörű könyvtárként valamennyi szakterület alapvető művei megtalálhatók a gyűjteményben. Az intézmény 1978 és 1998 között kötelespéldány-gyűjtőhelyként sokszínű, gazdag dokumentumállományra tett szert, melynek fejlesztése azóta is folyamatos. Dokumentumaink összetétele jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Bár ma is döntő mértékben a könyvek alkotják a gyűjtemény gerincét, jelentős a könyvtár folyóirat gyűjteménye, a hanglemezállománya, s folyamatosan bővül az elektronikus dokumentumok köre is. 

A könyvtár jelentős helyismereti gyűjteménnyel rendelkezik, amely a könyvek, helyi újságok, folyóiratok mellett az aprónyomtatványok, képeslapok megőrzését is feladatának tekinti. Az elmúlt néhány évben újabb gyűjteményrészekkel és dokumentumokkal, illetve szolgáltatással bővült a könyvtár kínálata. Az Európa Gyűjtemény, a Nyelvi részleg Gateway UK gyűjteménye, valamint a Nemzetiségi gyűjtemény a látogatók speciálisabb igényeit is kielégíti.  A helyben használható CD-ROM-os adatbázisok és dokumentumok mellett az Interneten elérhető források és teljes szövegű digitális dokumentumok bővítik az elérhető ismeretanyagok körét.
 
Az elmúlt években a könyvtár területi-módszertani tevékenysége megerősödött. Szolgáltatóként a Miskolci kistérségben 22 település mozgókönyvtári ellátását végzi, s szolgáltatás-megosztási szerződés keretében támogatja Gönc és Abaújszántó ebbéli munkáját. A könyv- és olvasáskultúra megerősödését támogató rendezvényeinek látogatottsága azt jelzi, hogy fontos kulturális intézménye Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, Miskolc városnak, s digitalizálási, kiadói tevékenysége  messze túlmutat a hagyományos könyvtári szolgáltatásokon. 

A könyvtár olvasóinak száma az évtizedek alatt jelentősen gyarapodott, szolgáltatásait immár nem csak közvetlen látogatással vehetik igénybe, de az elektronikusan elérhető szolgáltatások köre is folyamatosan bővül. A 14 – 15 ezer beiratkozó olvasó többsége egyetemi-főiskolai hallgató, illetve közép- és általános iskolai tanuló, de egyre nagyobb arányban vannak jelen a nyugdíjas korosztály tagjai is.

Könyvtárunk a legnagyobb nyilvános települési könyvtár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Meghatározó szerepet tölt be az észak-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Miskolc város dokumentum- és információellátásában, a kulturális örökség átadásában, a művelődésben, az élethosszig tartó tanulásban, a szabadidő eltöltésében. A könyvtári munkafolyamatok gépesítése a 90-es évek közepén indult, melynek eredményeként mára valamennyi tevékenység automatizált. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a képzés, továbbképzés, a közművelődési tevékenység, s reményeink szerint egy olyan szellemi műhely alakulhat ki a könyvtárban, mely sokoldalú tevékenységével hozzájárul az itt élők életkörülményeinek javításához.

A megújult épület, a folyamatosan bővülő szolgáltatások, a közösségi funkciók erősödése, a szakmai szerepvállalás kibővülése növeli az intézmény ismertségét, elismertségét, de ugyanakkor folyamatos munkát, a fejlesztések, a megújulás kényszerét is jelenti.