Lapszemle


Harcban álló ólomkatonák címmel jelent meg a Boldogkő várát és az ottani kiállításokat bemutató írás a Szabad Föld május 6-i számában.
„Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállításán tízezernél is több, 15-28 milliméter nagyságú miniatűr alkotást csodálhatnak meg a magyar történelem iránt érdeklődők. A fémből öntött, aprólékosan kidolgozott, felfegyverzett szereplők kilenc híres csatát elevenítenek meg.” Minderről bővebben a helyszínen és a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Kő állott, most újra vár címmel közöl fényképes riportot a megújult füzéri várról a Szabad Föld április 29-i száma.
„Sziklára építették. Erősnek tűnt, a mohácsi csatavesztés után egy évig itt őrizték a Szent Koronát. Ostromolták többször is, de a füzéri várat harccal soha nem foglalták el. Dacolt korral, idővel, csak ártani akaró emberekkel nem bírt. A várat őrzői I. Lipót parancsára 1676-ban lerombolták, fölégették. Kő azért maradt, a környéken élők, mit tudtak, elcipelték, házukba építették.
A vár azóta, ha lassan is, újra épült, olyan, amilyen a XVI. században lehetett” – írja a cikk bevezetőjében a szerző, Guba Zoltán. Folytatás a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Zemplén erdőjárók kalauza címmel jelent meg egy írás a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Erdőjárók kalauza – A zempléni tájak természeti értékei című természetrajzi tárlatáról. A cikk szerzője (markos) szerint „a tárlat megálmodója jól tudja: a megfelelő ’tálalással’ az érdektelennek tűnő élőlényekről is meglepő csodák derülhetnek ki. Az ide látogatókat a szervezők interaktív módon – például rejtvényekkel, hangokkal, ’életnyomokkal’ – ösztönzik a zempléni természet sokszínűségének, rejtett részleteinek játékos felderítésére.” Bővebben a Szabad Földben – az újhelyi múzeumban és a Zemplénben.
A Szabad Föld is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A főépületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A Zempléni-hegység nyugati lankáin címmel jelent meg a Turista Magazin áprilisi számában Dömsödi Áron fényképes beszámolója. A szerzőnek köszönhetően rácsodálkozhatunk a táj szépségére, Füzér, Boldogkő és Regéc várára, Hejce, Telkibánya, Gönc nevezetességeire. Részletek a Turista Magazinban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Kastélyország – olvashatjuk a Magyar Krónika áprilisi számának címoldalán, és lapban Csontos János bemutatja megújuló kastélyainkat, köztük az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyt is.
„Tinédzserként gyakorta megfordultam akkori legjobb barátomnál, Atusnál Edelényben. Amikor épp nem az iszapos Bódvában fürödtünk, nem az óriás cseresznyefán legeltünk vagy nem a kanyargós hegyi ösvényeken bicikliztünk, az omladozófélben lévő L’Huillier–Coburg-kastély parkjában ütöttük el az időt. A kastély falát kamaszos tiszteletlenséggel mandinernek használtuk: remekül visszapattant róla a bőrlabda. Nem szólított meg bennünket senki a sajátos edzésmód miatt: az impozáns épületegyüttes ebek harmincadján volt. Amúgy sem találtak funkciót neki…” – idézi személyes emlékeit az ózdi születésű, József Attila-díjas író, költő. Folytatás a Magyar Krónikában – és Edelényben!
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Hegyalja kapuja címmel a Zemplén déli részén található Legyesbényéről közöl fényes riportot a Magyar Krónika márciusi száma.
Takó Szabolcs újságíró a helymeghatározás és a történeti visszatekintés után  előbb a polgármestert mutatja be, majd sorra veszi a helyi nevezetességeket, látnivalókat: a falu ezeréves jubileumára készült emlékművet, a kőkönyvtárat, a sóbarlangot, a templomot, a csodatévő Madonnát… A polgár mesterről így ír: „Hlivják László magas, jóravaló embernek tűnik. Szenvedélye a műgyűjtés. Állítólag ő rendelkezik Közép-Európa legnagyobb pipagyűjteményével, 1998 óta független polgármesterként viszi a falu ügyeit…” Hogy mire jutott azóta a falu?  Erről is szól az írás a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épületben az I. emeleti folyó-iratolvasóban!
 

A miskolci születésű Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész Bibinke és az ötföstős című versével kezdődik a Magyar Műhely című művészeti folyóirat legutóbbi, 174. száma. (Elhangzott a magyar festészet napja alkalmából Sárospatakon, az Újbástya Rendezvénycentrumban, Fazekas Balogh István, feLugossy László, Molnár Irén, Sándor Zsuzsa és Stark István kiállításának megnyitóján, 2015. október 15-én.) A vidékiség mint érték című íráshoz pedig illusztrációként került Vass Tibor egyik képzőművészeti alkotása. A szerző, Magén István a miskolci Teátrum Pincehely Galériában rendezett Vidéki szelep I. kiállítás kapcsán fogalmazta meg: „A ’vidékiség’ kezd érték lenni ma Magyarországon…” Bővebben a Magyar Műhelyben. 
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épületben az I. emeleten! 

„Orbán Viktor: Miskolc nem a munkanélküliek, hanem a munkaerőt kereső vállalkozások város” – olvashatjuk a Magyar Demokrata február 17-i számának címlapján, a fotón pedig a miniszterelnök mellett Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere látható. A Fidesz és a KDNP lillafüredi évadnyitó frakcióülése alkalmat adott arra, hogy Orbán Viktor február 11-én találkozzon Kriza Ákossal is, akkor hangzott el a címlapra került idézet. A lap beszámol a találkozóról és egy Kriza Ákossal készült rövid interjút is közölnek, a címe: A kormány szán időt Miskolcra.
Ugyanebben lapszámban foglalkoznak a pedagógusok követeléseivel, a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból indult nyílt levél hatására elindult tiltakozási hullámmal. Izzó vasak az ösvényeken címmel jelent meg a miskolci Pilz Olivér pedagógussal, a Tanítanék Mozgalom szóvivőjével készült interjú. Bővebben a Magyar Demokratában.
A lap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 


Tolcsva szőlővesszein nektár címmel közli a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat februári száma Sajó László gyermekkori emlékeit idéző esszéjét. „Egész életemben a gyerekkoromat írom, mondtam egyszer, és most sem ír(hat)ok mást” – fogalmaz a szerző. A hatvan évvel ezelőtti történet – Sajó László hatvan évvel ezelőtt, 1956. március 4-én született a sátoraljaújhelyi kórházban – így kezdődik: „Mikor megszülettem, szénszünet volt az iskolában. Tolcsváról vitt a mentő Sátoraljaújhelyre, a legközelebbi kórházba. Öcsém három év múlva már közelebb, Sárospatakon látta meg a napvilágot. Sátoraljaújhelyen születtem, de tolcsvai vagyok. Azóta is, Pesten is, falugyerek…”
Folytatás a Kortársban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épületben, az I. emeleten!
 

Az elűzött álom címmel jelent meg a Magyar Krónika februári számában a Lukács Sándor színművésszel készült interjú. A beszélgetés során a művész – Marton Mária kérdéseire válaszolva – felidézi gyermekkori emlékeit is. „Miskolcon születtem, mind a két szülőm a Kelet-Bükki erdőgazdaságnál dolgozott. Anyám vitte a fizetést minden hónap elején a Garadna völgyébe, Lillafüredre és a Bükkben élő szénégetőknek. Akkor még, az ötvenes évek elején nem kocsival mentek. Mihály bácsinak hívták a parádés lovas kocsist. Anyám felült a szép hintóra, nagy ládában ott volt a pénz, két pokróccal letakarták, és ha jó gyerek voltam vagy ötöst hoztam az iskolából, akkor én is elmehettem vele. Nem anyám mellett ültem, mert ott volt a láda, hanem Mihály bácsi mellett, a bakon, és az egyenesebb szakaszokon átadta nekem a gyeplőt, néha az ostort is…” – mesélte Lukács Sándor arra a kérdésre válaszolva: mi lehet annak az oka, hogy verseiben gyakran szerepel a ló.
Folytatás a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban! Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Seiten

Lapszemle abonnieren