Lapszemle

„Nagyobb állat, mint a hangya” címmel jelent meg a Magyar Narancs 2022. január 20-i számában a Béres Attila rendezővel, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával készült interjú.
„Egy művészeti tanáccsal együttműködve vezeti a Miskolci Nemzeti Színházat, amelyet ma az ország egyik legjobb színházaként tartanak számon. Pályája alakulásáról, mesteréről, Székely Gáborról, az SZFE-ről beszélgettünk, de szóba került a politikai befolyásolás kérdése mellett Ókovács Szilveszter és a vidéki operatársulatok közötti vita is” – olvashatjuk a bevezetőben. Hogy az írás címében szereplő hangyánál melyik állat lehet a nagyobb, és miért is beszél erről Béres Attila, ahhoz végig kell olvasni a Magyar Narancsban megjelent teljes interjút.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye sikeres felzárkózási folyamaton ment keresztül az elmúlt években, ezzel együtt még óriási a benne rejlő fejlődési potenciál – nyilatkozta Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a Figyelőnek. A folyóirat 2022. év első lapszámában megjelent Tovább növelnék a vonzerőt című interjúban – Barát Mihály kérdésére válaszolva – az elnök asszony elmondta: „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt tíz év alatt 76 százalékkal növekedett az ipar teljesítménye, miközben a külföldi beruházók által a hetedik legkeresettebb megyének számít az országban. Szintén figyelemre méltó, hogy 48 nagy, kiemelt beruházás valósult meg az elmúlt hat év alatt, több mint ezermilliárd forint értékben. Utóbbiak közül mindenképp említésre méltó a BorsodChem Zrt. két lezárult, és egy, még folyamatban lévő fejlesztése, a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi beruházásai vagy a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai üzemének építése….” Folytatás a Figyelőben.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Az engesztelés estéje címmel jelent meg a Magyar Demokrata 2021. december 15-i számában az egykor Miskolcon szolgált, lengyelországi születésű Pawel Cebula minorita szerzetessel készült beszélgetés.
Pawel atya ma már az egri Szent Antal-templom plébánosa, de a beszélgetés során megemlékezik miskolci élményeiről is. Elmondja az őt kérdező Sinkovics Ferenc újságírónak, hogy itt ismerte fel mélyebb, spirituális okát az ő magyarországi küldetésének. „Az anyukán litván származású. És amikor eljött Miskolcra, a diakonátusi szentelésemre, elvittem a diósgyőri várba, és éppen azt magyaráztam neki, hogy Szent Hedvig apja, Nagy Lajos építtette az erődítést, akkor azt felelte, már tudom, hogy az Isten miért küldte a fiamat Magyarországra. Azért, hogy megköszönje Szent Hedvignek és a magyaroknak, hogy felvétette Litvániával a keresztséget…” Folytatás a Magyar Demokratában.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Finta Éva, a beregszászi születésű, Sárospatakon élő József Attila-díjas költő, tanár Napfordulók, szakralitások című publicisztikájával kezdődik a Magyar Napló 2021. decemberi száma.
„A mítoszteremtés az emberiség belső szükséglete. A matériának elkötelezettek sem vonják kétségbe, érzik, egy sugallat által mintha tudnák is, hogy anyagi létezésünk mögött láthatatlanul és nem tapinthatóan ott várakozik, kering, átölel, beburkol minden létezőt az élet misztériumával oltottan valami titokzatos energia, erő, magyarázat, ok-okozati összefüggés, és ez nem az anyag élő lüktetése mindösszesen” – fogalmaz Finta Éva. Érdemes elolvasni a teljes írást.
A Magyar Napló, a Magyar Írószövetség lapja is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Kaptárkövek földjén – Kőből faragott világ a Bükkalján címmel közli a Turista Magazin 2021. decemberi száma Tóth Judit riportját a Tudástár-rovatban A fotókat Gulyás Attila készítette.
Miről mesél egy hajdani szőlőhegy?; Áldozati szertartás a hegytetőn; Kaptárkövek; Fülkés sziklák, ablakos kövek; Este a szomolyai kaptárköveknél – már ezek az alcímek is mutatják, részletesen ismerteti a szerző ezt a területet. Az itt közölt adatok szerint: a Bükkalján eddig 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet és ezeken 479 fülkét mértek fel, de még napjainkban is találnak újat” – olvashatjuk a Turista Magazinban, a Magyar Természetjáró Szövetség lapjában.
A Turista Magazin is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A Bükkalja és a kaptárkövek címmel közli a Földgömb című folyóirat 2021. november–decemberi száma Baráz Csaba és Sütő László fényképekkel illusztrált írását a bükkaljai kőkultúráról.
„A vakablakos-, bálvány-, köpüs- vagy kaptárkövek elnevezésből az utóbbi a legismertebb, de az Ördögtorony, Királyszéke, Törökasztal, Kősárkány és megannyi misztikus elnevezés is mendemondák sorát hordozza. Nem véletlenül váltak a kaptárkövek a Bükkalja jelképévé, ahol 72 sziklatorony emelkedik a lejtők oldalán, melyekbe 500 fülkét véstek itt élő elődeinek. Bár kőzetanyagukról, kialakulásukról sokat tudunk, de még mindig érnek meglepetések…” – írják a szakemberek. Folytatás a Földgömbben.

Ez lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Bor(kő)művesség címmel közli az Élet és Tudomány december 3-i száma Dékány Tibor építész, borászati szakíró részletes elemzését arról, hogy miként hat az építészet a tokaj-hegyaljai táj arculatára. A lap címoldalára a Miskolcon élő Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész által tervezett tokaji ikerépület, a tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok borászatáról készült fotó került.
Dékány Tibor a négyoldalas, fényképekkel illusztrált tanulmányban ír a régi pincesorokról, az egykori présházakról, majd a II. világháború után következő időszak pusztításáról. A rendszerváltás után sorra alakultak a borászatok. A minőségi bortermelés igényeihez igazodva épületek az új birtokközpontok, pincészetek: a Disznőkő, a Hétszőlő, az Oremus, a Holdvögy és még sorolhatnánk. Minderről bővebben az Élet és Tudomány című folyóiratban.
Ez lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Időkapszula a földben címmel közli az Édes Anyanyelvünk című folyóirat 2021. novemberi száma azt a Ringer István régésszel, a Kazinczy Múzeum igazgatójával készült interjút, melynek témája a több mint egy évtizede tartó várfeltárás.
A beszélgetésből kiderül, hogy a szakembert is meglepte az itteni leletbőség. „Az eddigi leletanyagból kiemelkedik egy építési áldozat, melyet a vár északi részén találtunk – mondja Ringer István. – Egy kereszt alakú fenékbélyeggel ellátott, bordázott peremű, szájával lefelé elhelyezett edényke alatt egy tyúktojás és V. István pénze hevert, vélhetően rituális céllal rejtették ezt el a vár első építői, s mintegy 750 évig hevert a földben, mígnem megtaláltuk ezt a különleges ’időkapszult’…” Minderről bővebben az Édes Anyanyelvünk című folyóiratban.
Ez lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleten.

 

Bent a Bükkben címmel ír a Rejteki Kutatóház megnyitásáról és az épülő Bükki Csillagdától a Szabad Föld 2020. szeptember 25-i számában Vass Krisztián Zöld Toll-díjas szerző, a Környezetügyi Államtitkárság tanácsadója.
Az írásból kiderül, a Téry Ödön turistaház-feljesztési program keretében újult meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legrégebben működtetett szálláshelye, a Rejteki Kutatóház. Várhatóan 2021 nyarára készül el a Bükki Csillagda, amelyben helyet kap hazánk legnagyobb átmérőjű teleszkópja is. További részletek a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A Tokaji Írótábor küldetése címet adta L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke a Magyar Napló 2020. szeptemberi számában megjelent vezércikkének. Bevezetőjében Fekete Gyula 1983-ban megjelent írótábori feljegyzéseit idézi, aki azt írta a tokaji találkozók kapcsán, hogy itt „mindig időszerű közéleti gondok kerülnek ilyenkor terítékre – településfejlesztés, aprófalvak jövője, lakótelep…” L. Simon László cikkében megemlékezik arról, hogy Fekete Gyula sokszor felemelte szavát a családok védelme érdekében, és rendszeresen felhívta a figyelmet a népességfogyás veszélyére. Végül arra jut a szerző, ma is van dolga az íróknak, költőknek. „A jövőben még határozottabban kell vállalnunk az írótábor örökül kapott küldetését: magas színvonalon szólni a közös ügyeinkről: a haza és a nemzet sorsáról, geopolitikai érdekeinkről, a V4-ek országaival való együttműködésről, a családok, a fiatalok, az olvasáskultúra jövőjéről”.
A Magyar Napló 2020. szeptemberi számában jelent meg a szögligeti születésű, jelenleg Arnóton élő József Attila-díjas Fecske Csaba Trüngüpli című novellája, és a beregszászi születésű, Sárospatakon élő Finta Éva költő két verse, a Belső kert és az Időtlen.
A Magyar Napló, a Magyar Írószövetség lapja megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Oldalak

Feliratkozás Lapszemle csatornájára