Lapszemle

Bent a Bükkben címmel ír a Rejteki Kutatóház megnyitásáról és az épülő Bükki Csillagdától a Szabad Föld 2020. szeptember 25-i számában Vass Krisztián Zöld Toll-díjas szerző, a Környezetügyi Államtitkárság tanácsadója.
Az írásból kiderül, a Téry Ödön turistaház-feljesztési program keretében újult meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legrégebben működtetett szálláshelye, a Rejteki Kutatóház. Várhatóan 2021 nyarára készül el a Bükki Csillagda, amelyben helyet kap hazánk legnagyobb átmérőjű teleszkópja is. További részletek a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A Tokaji Írótábor küldetése címet adta L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke a Magyar Napló 2020. szeptemberi számában megjelent vezércikkének. Bevezetőjében Fekete Gyula 1983-ban megjelent írótábori feljegyzéseit idézi, aki azt írta a tokaji találkozók kapcsán, hogy itt „mindig időszerű közéleti gondok kerülnek ilyenkor terítékre – településfejlesztés, aprófalvak jövője, lakótelep…” L. Simon László cikkében megemlékezik arról, hogy Fekete Gyula sokszor felemelte szavát a családok védelme érdekében, és rendszeresen felhívta a figyelmet a népességfogyás veszélyére. Végül arra jut a szerző, ma is van dolga az íróknak, költőknek. „A jövőben még határozottabban kell vállalnunk az írótábor örökül kapott küldetését: magas színvonalon szólni a közös ügyeinkről: a haza és a nemzet sorsáról, geopolitikai érdekeinkről, a V4-ek országaival való együttműködésről, a családok, a fiatalok, az olvasáskultúra jövőjéről”.
A Magyar Napló 2020. szeptemberi számában jelent meg a szögligeti születésű, jelenleg Arnóton élő József Attila-díjas Fecske Csaba Trüngüpli című novellája, és a beregszászi születésű, Sárospatakon élő Finta Éva költő két verse, a Belső kert és az Időtlen.
A Magyar Napló, a Magyar Írószövetség lapja megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Hetvenöt évi enyészet után – Kivirult a Kincsem-kastély címmel közöl fényképes riportot Tokaj-Hegyalja régi-új nevezetességéről az Élet és Tudomány 2020. június 26-i száma.
„A tokaji Kopasz-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy között i távolságnak pontosan a felezőjében van a tolcsvai Zsadány-hegynek az a nyúlványa, melynek tetejét megkoronázza a Kincsem-kastély. A Tokaj-Hegyalja legszebben telepített, ám 1945 óta folyamatosan pusztuló épületét időközben megrongálták, alkotóelemeinek nagy részét széthordták. Most végre befejeződött a Palladio-villákra emlékeztető építmény felújítása, ami úgy felel meg tökéletesen a műemlékvédelmi előírásoknak, hogy egyben borászati és borturisztikai központtá is válik” – fogalmaz a bevezetőben Dékány Tibor építész, borászati szakíró. Folytatás az Élet és Tudományban.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Almási Tamás Kossuth-díjas filmrendező Folyékony arany című új dokumentumfilmjéről ír a Magyar Krónika októberi számában Német Dániel. A film a tokaji aszúról és három ismert borász: Szepsy István, Bacsó András és Alkonyi László munkájáról szól. A bor és a film kapcsán született írás foglalkozik a dokumentumfilmek jelenlegi helyzetével, megítélésével, a médiafogyasztás megváltozott szokásaival is. A tokaji borról így nyilatkozik Almási Tamás rendező: „Azt látni kell , hogy a tokaji aszú ma már attól híres, hogy valaha híres volt…” Folytatás a Magyar Krónikában.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Az öreg és a koros legény – Egy szarvasbőgés pillanatképei a Bükk északi lejtőiről címmel közöl riportot a Nimród vadászújság szeptemberi száma. „Szeptember tizedike, reggel. Magam indultam neki a hegyfaroknak. No meg Gyula földjére nézelődni. Otthon, indulás előtt megfogtam a puskát. Vigyem? Ne vigyem? Végül otthon hagytam…” – kezdi az írást a szerző, Juhász Ferenc. A fényképes riport I. része a Nimród szeptemberi számában olvasható.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Megemlékezés Cserép János vezérigazgatóról a senyői vadászházban címmel közöl fényképes beszámolót a Nimród című vadászújság 2019/4 száma a február 15-én tartott vadásztalálkozóról. A dr. Mess Béla orvosprofesszor és vadászíró kezdeményezésére szervezett összejövetelen az idős vadász a tavaly elhunyt barátra, Cserép János okleveles erdőmérnökre, az Északerdő Zrt. és jogelődeinek egykori vezérigazgatójára emlékezve felidézte a régi senyői vadászatokat is. Bővebben a Nimródban. 
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A szovjet fogságot megjárt néhai Szoboszlay György felsőnyárádi kántortanítóról és az ő – könyvként megjelent – hadifogolynaplójáról ír a Nők Lapja 2019. február 20-i számában Hulej Emese.
Az újságíró értékelése szerint: „Szoboszlay György naplójának a benne található több hadifogolynévsoron kívül az adja meg a jelentőségét, hogy a napról napra születő, hullámzó hangulatú, a legapróbb dolgokat is tartalmazó bejegyzések segítségével képes beavatni minket, gyanútlan utódokat a hadifogolylét valóságába”. További részletek a Nők Lapjában.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! Természetesen a Gyorsan haza! – Szkoro damoj! : Szoboszlay György főhadnagy szovjet hadifogságban írt naplója, 1946–1947 című könyv is megtalálható a könyvtárban.

Fecske Csaba József Attila-díjas költő két verse is megjelent a Magyar Napló 2019. januári számában. A szögligeti születésű, Miskolcon élő szerző Kilátszik belőlem című verse így kezdődik: „ez itt a talpamhoz tapadva / Miskolc Megyei Jogú Város / lakóhelyem fél évszázada már / egykor szerencsét próbáló / fiúként rántott magához / és ha nem is mondták sokáig / jöttmentnek néztek mi tagadás / máig kilátszik belőlem Szögliget / mint falusi legények farzsebéből / a nyeles fésű vasárnap délután…” Folytatás a Magyar Naplóban, a Magyar Írószövetség lapjában.
A Magyar Napló is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Keletről jön a fény címmel jelent meg az Aranyosi Péterrel készült interjú a Szabad Föld 2018. december 14-i számában. A beszélgetés apropója, hogy legközelebb a humorista kapja a miskolci Múzsa-díjat.
A hagyomány szerint minden évben a magyar kultúra napjához kapcsolódóan tartják a Miskolci Nemzeti Színházban a díjátadó gálát. Az akkora készülő előadásáról mondta a humorista: „Nem tudom szépíteni: ez egy kemény szocioanyag – előre szólok: még több csúnya beszéddel –, az én saját olvasatomban. Ha valósághűen mesélnék, ahogy az Borsodban megtörtént, inkább sírnánk rajta, mint nevetnénk. Szoktam mondani: a borsodiak nagyon szerencsések, mert a Jóisten a tenyerén hordozza őket. Csak néha összecsapja…” Bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Miskolci tündérkert címmel közöl riportot a miskolci színjátszás múltjáról, az itteni színészmúzeumban őrzött kincsekről a Szabad Föld című hetilap 2018. november 30-i száma.
„Ha hiszik, ha nem, nekem ma is a vidéki színjátszás az ideálom” – idézi Dajka Margitot írása elején a cikk szerzője, Palágyi Edit. Dajka Margit is tagja volt egy ideig a miskolci színháznak, ahogy játszott itt például Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos, Bilicsi Tivadar, Major Tamás és még hosszan sorolhatnánk. A címben szereplő „tündérkert” megnevezés egy Darvas Iván-visszaemlékezésből származik. Bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Pages

Subscribe to Lapszemle