Irodalom a könyvtárban, könyvtár az irodalomban

Lezárult az Irodalom a könyvtárban, könyvtár az irodalomban című pályázat. A felhívásra érkezett versek és novellák értékelése után a szakmai zsűri döntött arról, hogy kik kapják meg a jutalmul felajánlott – aranytollal, zafír tintatartóval ékesített – ezüstgyűrűket. A díjátadó ünnepség február 1-jén, szerdán délután 3 órakor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc  Megyei Könyvtár nagytermében.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár a 2011-es Őszi Könyvtári Napok alkalmából hirdette meg az Irodalom a könyvtárban, könyvtár az irodalomban című pályázatot. A felhívásra olyan versekkel vagy kisprózai művekkel lehetett jelentkezni, melyekben megjelenik a könyv, a könyvtár, az olvasás élménye. A pályázaton csak a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár beiratkozott olvasói vehettek részt. A jutalmul felajánlott – arany- és zafírberakással díszített – ezüstgyűrűket a kecskeméti Hegedűs Béla adta át a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár vezetői számára, hogy adják tovább a könyvtárat, a könyvet, az írást leginkább értékelő olvasóknak. Mivel az adományozónak különösebben kikötése nem volt arra nézve, hogy kik legyenek a kiválasztottak, ezért döntöttek úgy az intézmény vezetői: kapjanak jutalmat azok az olvasók, akik írnak is, akik írásműveikben meg tudják örökíteni a könyvtár, a könyv, az olvasás élményét. A két ezüstgyűrűt felajánló Hegedűs Béla nem tagja a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárnak, nem is kötődik ehhez a megyéhez, hiszen Kecskeméten él, de szívügyének tekinti az olvasás, a magyar irodalom népszerűsítését, ezért az országban több könyvtár számára ajánlott fel ugyanilyen gyűrűt, sőt, a külföldön élő magyar olvasók is kaptak már ilyen jutalmat. A gyűrű eredeti példányát Németh Zoltán ötvös készítette, ezzel ajándékozta meg írói jubileumán Hegedűs Bélát az édesanyja – mert Hegedűs Béla több kötetes szerző. Dr. Turai G. Kamil esztéta, főiskola docens szavait idézve: „mindenki költője”. Igaz: „Semmi köze hivatalosan a költészethez, azon kívül, hogy költ. Szavakat kelt, kelteget: ébresztget, telít.” Alapvetően műszaki ember, nyugdíjazásig szatanárként dolgozott.