A bodrogközi születésű Ablonczy László író, kritikus, a Nemzeti Színház egykori igazgatója, Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja lesz a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.) vendége a magyar kultúra napján. Az Üzenet e-kori iskolákba című sorozathoz kapcsolódó, január 22-én, csütörtökön délután fél 5-kor kezdődő könyvtári találkozón szó lesz – többek között – az egykori és mai iskolákról, az olvasási szokásokról, a kultúráról, a kultúraközvetítés változásairól, és természetesen nemzeti kultúránk olyan jeles személyiségeiről, akikkel együtt dolgozott, akikről írt, akikkel találkozott Ablonczy László.
Ablonczy László a Bodrogköz szívében, a Sárospatak közelében fekvő Bodroghalászon született. Az egykori pataki diák Debrecenben folytatta tanulmányait, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–népművelés szakos hallgatója volt. Évekig különböző napi- és hetilapoknál újságíróként, szerkesztőként dolgozott, majd a Tiszatáj című folyóirat szerkesztője lett, 1991-től 1999-ig pedig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A magyar kultúra megismertetése, megmentése, népszerűsítése szempontjából jelentős időszak volt ez. A statisztikák szerint ezekben az években 8 magyar szerző 10 darabjának ősbemutatóját tartották a Nemzetiben, összességében 22 magyar író 25 műve került színpadra.
Ablonczy László 1999-től 2005-ig Párizsban élt, de nem szakadt meg kapcsolata a magyar kulturális élettel. Munkásságának elismeréseként 2011-ben Magyar Örökség-díjas lett, és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is.
Néhány jelentősebb műve: Latinovits Zoltán tekintete (1987), Nemzeti a magasban (1996), Nehéz álom – Sütő András 70 éve (1997), A szivárvány alatt (1997), Megélt színház (1998), Jelentés a völgyből (1998, 1999), Nehéz álom – Sütő András 75 éve (2002), Bartók Béla kertjében (2003), Szélfútta levél – évek Mensáros Lászlóval (2004), Múló levelek Párizsból (2005), Nemzeti lélekharang (2007), Szín-vallás avagy az Őrnagy úr feldarabolásának szükséges voltáról (2008), Árvai Réka csodái – Kubik Anna könyve (2010), Latinovits Zoltán élete, halála és feltámadásai (2011), Régimódi színháztörténet ÁVH-s iratokkal (2012).