Kutyák – könyvekben és a könyvtárban

Egy évvel ezelőtt – 2014 decemberében – még volt egy szótlan kollégánk a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Gyönyörű volt, fekete, szelíd tekintetű. „Mosolygott is” – mondták a gyerekek, akik gyakran megsimogatták Hennát, a vakvezető kutyát, aki 2010. szeptember 1-jétől rendszeresen látogatta könyvtárunkat, pontosabban munkába járt ide.  Gazdája, Kedvesné Oroszi Piroska könyvtáros az utolsó adventi munkanapon áldott karácsonyt, boldog új évet kívánt mindenkinek, de nem jött többé a munkahelyére, az idei esztendő pedig szomorú hírrel kezdődött: a váratlan betegség legyőzte. Azóta Henna sem járt a könyvtárban. Az ő történetük is megérne legalább egy elbeszélést. Rájuk is emlékezünk rendhagyó könyvajánlónkkal.

Nem készült külön statisztika, de ha áttekintjük a napi kölcsönzéseket, biztos találunk közöttük kutyákkal kapcsolatos könyveket, hangfelvételeket.
Lassie-t mindenki ismeri. Eric Knight Lassie hazatér című regénye kötelező olvasmány lett. A könyv alapján készült filmfeldolgozások is népszerűek, és sokan kölcsönzik azokat a köteteket, amelyek tovább mesélik Lassie történetét. (Lassie nagy kalandja, Lassie Kaliforniában, Lassie Skóciában, Lassie kölykei, Lassie és a pénzhamisítók, Lassie és a kábítószeres banda, Lassie és a titokzatos balesetek, Lassie és a katély titka...)Bár ezek már nem Eric Knight-művek.)
Fekete István Bogáncs című regénye szintén alapmű, több kiadása is megtalálható a könyvtárban, és a filmváltozatot is sokan keresik.
Bálint Ágnes fantáziájának és „állati” tapasztalatainak köszönhetjük Frakk meséit. Könyvtárainkban a Frakk-könyvek mellett megtalálhatók a mesék hangfelvételei, a filmfeldolgozások DVD-n, sőt, a József Attila Könyvtár gyermekrészlegében őrzünk egy „frakkos” diafilmet is.
Kántor, a Szamos Rudolf-regények hőse is régi ismerős. Az 1970-es évek közepén készült televíziós krimisorozat tette igazán népszerűvé a rendőrség kötelékében nyomozó kutyát, de a film alapjául szolgáló könyveket azóta is többször kiadták, majd a szerző kiegészítette a történeteket. Könyvtárainkban természetesen megvannak – a Kántor nyomoz és a Kántor a nagyvárosban mellett – az 1989-ben megjelent Kántor és Lux, a vagány című könyv, valamint a Kántor-történetek 1990-es bővített kiadásának példányai.
Csányi Vilmos etológus tudományos vizsgálatának tárgyai bekerültek a könyvekbe és könyvtárainkba is. A Bukfenc és Jeromos életével kapcsolatos írásokat elsősorban a szakkönyvek között találjuk, de a szerző szépirodalmi alkotásainak is szereplői a kutyák.
Popper Péter pszichológus Lurkó nevű kutyája – megfelelő átiratban – szintén itt van a könyvtárban. A Részemről mondjunk mancsot címmel megjelent hagyományos és hangoskönyvet nemcsak az állatlélektan iránt érdeklődők keresik, hanem azok is, akik „csak” a saját boldogságukat keresik, hiszen tudják, erre tanít Popper Péter is: kutyák nélkül elviselhetetlenül sivár lenne az élet.
Az idei karácsonyi könyvvásárra jelent meg Demény legújabb könyve Kóbor kalandjaim címmel. (Beszerzése, feldolgozása folyamatban.) Hogy ki az a Demény? Hát az a bizonyos celEB, aki – a könyv fülszövege szerint – „a legsikeresebb négylábú író”. (Bár kisebb betűkkel, de azért ott van a könyvborítón és a címlapon Magos Judit neve is, és így szerepel a könyvtár katalógusában Demény korábbi könyve, a tavaly megjelent „Most én ugatok”.)
Végezetül Deménytől idézzük: „Furcsa dolog ez a szeretet. A kétlábúak mindent megtesznek érte, hogy valaki szeresse őket, még arra is képesek, hogy kutyát vegyenek, ám amikor a szeretetet viszonozni kellene, az egész nyűggé válik a szemükben, és inkább úgy tesznek, mintha sosem létezett volna, mert azzal kevesebb a gond. A kutya szeretete nem ilyen: minket megüthetsz, ellökhetsz, rugdoshatsz is akár, ha mi egyszer megszerettünk, az olyan mint az éhség – sosem múlik el.”
                                                                                                                                                          (fg)