A szülőföld üzenete – a magyar kultúra napján

A magyar rege- és mondavilág írója, Balogh Béni munkásságát mutatják be a róla szóló kötet szerzői, és az író műveiből összeállított Vadócok a Bükkben és a könyvtárban című műsort a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói adják elő a magyar kultúra napján, január 22-én, hétfőn délután fél 5-től a központi könyvtárban (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.).

A nekézsenyi születésű Balogh Béni műveiből összeállított, Seres Ildikó Jászai Mari-díjas színművész, drámapedagógus által rendezett Vadócok a Bükkben és a könyvtárban című műsor szereplői a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói: Baróczi Ódri, Emődi Réka, Katona Ádám és Pecsenye Jana . 
Nekézseny Község Önkormányzata kiadásában nemrégiben megjelent Balogh Béni (1922–2000), Nekézseny szülötte, a magyar rege- és mondavilág írója című könyv bemutatóját Venyigéné Makrányi Margit, ny. könyvtárigazgató, a kötet lektora vezeti, a meghívott vendégek a kötet szerzői: Bánfalvi Lászlóné és Hideg Ágnes
                                         *
A könyvborítón tizenöt könyvborító látható: Omló bástyákon hulló csillagok, A hóförgeteg lovasa, Csatára fel!, A rablólovag aranyai, Éleskővár kincse, Vadócok a Bükkben, Vidróczki a nevem, Magyar királymondák, Szivárvány a Sajó felett, Magyar regék és mondák, Szépen szálló sólyommadár, A Vadkörtefa királyfi, A hét oroszlán vára, Gyöngyhúrú citera, Vártornyok és harangok. A könyvek szerzője Balogh Béni. A róla szóló, most megjelent kötetet két könyvtáros, Bánfalvi Lászlóné és Hideg Ágnes írta, szerkesztette. Bánfalvi Lászlóné az Ózdi Városi Könyvtár munkatársa, későbbi vezetője volt, és az utóbbi években a helytörténettel foglalkozó férjével együtt kutatják és népszerűsítik Nekézseny múltját, értékeit. Hideg Ágnes a miskolci Herman Ottó Múzeum könyvtárosa, számtalan bibliográfia, repertórium, kutatási segédlet szerkesztője.
„A kötet összeállítói körültekintő gyűjtőmunkát végeztek és sajátos módon mutatják be Nekézseny neves szülöttét. Nem hagyományos irodalomtörténeti munkát tartunk a kezünkben, sokkal inkább helytörténeti kiadványt, amelynek mind szerkezetét, mind a megvalósítás módját áthatja a szerzők könyvtáros múltja” – írja az Előszóban Venyigéné Makrányi Margit, a kötet lektora, aki korábban maga is könyvtárosként dolgozott.
Balogh Béni életrajzának, munkásságának bemutatásán túl kiemelten szerepelnek a kötetben a Nekézsenyhez kötődő mondák, visszaemlékezések. A Szövegtár című fejezetben kaptak helyet a szülőföldről szóló vallomások, és egy válogatás is az író kiadatlan műveiből. Külön fejezet foglalkozik Balogh Béni és a könyvtárak kapcsolatával, a szülőhely megismerését és az olvasás népszerűsítését szolgáló író-olvasó találkozókkal, de helyet kaptak a kötetben a Balogh Béni emlékét idéző írások is. A szerző műveit és a róla szóló írásokat rendszerező, valamint könyveinek illusztrátorait bemutató Bibliográfia című fejezet után következnek a Képtár színes fotói. Az első kép – természetesen – egy nekézsenyi látkép. Mert minden itt kezdődött! Ahogy írta is Balogh Béni: „A kedves bükki tájtól, a drága szülőföldtől sohasem szakadtam el. Sokszor gondolatban is otthon járok. A kékesszürke téli alkonyok, a tavaszi mélykék ibolyák, az aranysárga rétiboglárkák, a riadt szemű őzek képe örökre a szívembe vésődött. Immár kitörölhetetlenül…”