Könyvheti találkozás Kabdebó Lóránttal

Az idén Miskolc Város Díszpolgára címmel kitüntetett irodalomtörténész, professzor emeritus, Kabdebó Lóránt a 92. Ünnepi Könyvhét alkalmából a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége lesz szeptember 3-án, pénteken délután 3 órától a Görgey utcai központi épület előadótermében. A beszélgetést vezeti: Varga Gábor, a könyvtár általános igazgatóhelyettese.
(A mellékelt képen Kabdebó Lóránt 1990-ben Szabó Lőrinc könyvtárában.)

Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc monográfusa tudományos munkásságának dokumentumaiból jelentős részt adományozott a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtárának. Az átadott anyagban megtalálható a professzor kötetekben és folyóiratokban megjelent tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye. Az írásait pályája indulásától gyűjti, ezek rendezésében kezdetben édesapja volt segítségére. A precízen dokumentált tudományos szövegkorpusz bizonyára nagy segítségére volt Buda Attilának, aki a Szabó Lőrinc Füzetek 2. kötetében összeállította Kabdebó Lóránt irodalomtörténészi munkásságának bibliográfiáját az 1954–2001 időszakra vonatkozóan. Ez az 1700 tételből álló gyűjtemény később a 2002–2016 között megjelent több mint félezer tétellel egészült ki. A bibliográfiához hasonlóan a Lévay Könyvtár gyűjteménye is folyamatosan bővül, hiszen Kabdebó Lóránt minden évben eljuttatja az előző évi „termést” a könyvtár részére: monográfiákat, tanulmányköteteket, tudományos folyóiratokban megjelent cikkeit, a pályatársak által dedikált köteteket. Az anyag a Buda Attila által összeállított bibliográfia szerinti kronológiai és tematikai rendben került elhelyezésre.
Az irodalomtörténészi pálya olyan mérföldkövei találhatóak a gyűjteményben, mint az első egyetemi dolgozat gépirata 1955-ből Kemény János önéletírásáról, az 1958-ban az ELTE végzős magyar–történelem szakos hallgatójaként Szauder Józsefhez benyújtott szakdolgozat Dayka Gábor költészetéről, a tíz évvel későbbi kandidátusi értekezés, és az 1990-ben sikeresen megvédett doktori disszertáció.
A könyvtár kuriózumként őrzi a Tiszta Szívvel című egyetemi lap első és egyetlen számát 1956 októberéből és az 1957-es Szavunk folyóirat szintén egyetlen lapszámot megélt példányát, szerkesztésükben az egyetemista Kabdebó Lóránt is részt vett.
Bekerültek a gyűjteménybe a Kabdebó Lóránt által készített interjúkötetek gépiratai: A háborúnak vége lett (1983), A műhely titkai (1984) és a Sorsfordító pillanatok (1993). Az írókkal, költőkkel, drámaírókkal, képzőművészekkel készített beszélgetések egy-egy mű, alkotói korszak műhelytitkait osztják meg az érdeklődőkkel. A kéziratok irodalomtörténeti értékét emelik az interjúalanyok autográf kiegészítései és javításai. Olyan szerzők kéziratait, a beszélgetőpartnerhez írt leveleit olvashatjuk, mint Ágh István, Határ Győző, Illyés Gyula, Kálnoky László, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Szabó Magda, Weöres Sándor, Zelk Zoltán.
A gyűjtemény legnagyobb hányadát a Szabó Lőrinccel összefüggő kutatások dokumentumai alkotják. Szabó Lőrinc könyvtárának katalógusai azoknak a fénymásolt címoldalaknak, dedikációknak és kéziratos bejegyzéseknek a felhasználásával készültek, amelyek szintén a könyvtárhoz kerültek. Szabó Lőrinc és felesége levelezése a számos Szabó Lőrinc életéhez és munkásságához kapcsolódó dokumentumhoz hasonlóan a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagában található autográf dokumentumok legépelt és összeolvasott változatai. Bár „csak” másolatokról van szó, a rajtuk elvégzett irodalomtörténészi munka teszi egyedülállóvá a kutatási anyagot.