A hónap neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz. Régen ugyanis az év utolsó, tizedik hónapja volt, a január és február hónapokat később adták hozzá az évhez.
A meteorológusok Télelőként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, a hónap régi, magyar katolikus neve pedig Karácsony hava.
Decemberre az emberek már befejezték a munkát, megpihentek, készültek a karácsonyra.
Igazi téli hónap, az egyre rövidebbé váló nappalok és az egyre hosszabbodó, sötét éjszakákhoz sok
babona, jóslat kapcsolódik.
Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér karácsony, fekete húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg karácsony, hideg tél
- ha karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható.
 

Advent
Az advent a karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka, és egyben az egyházi év kezdete is. Szent András napját követő vasárnap előestéjével kezdődik.
Az advent szó jelentése: eljövetel, megérkezés. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. A karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Korábban szokás volt böjtöt tartani, ezért egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Ilyenkor már nem tartottak lakodalmakat, bálokat, mulatságokat. Az adventi hétköznapokon a katolikusok hajnali szentmisére, a rorate misére járnak, néhol aranyos misének is hívják.
Az első vasárnapra kell elkészíteni az adventi koszorút. Ez a szokás valószínűleg német eredetű:
1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek és az asztalra teszik. Régen a mestergerendára is akasztották, és almákat aggattak rá. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.