Nagyon régen a naptár a Nap járásához igazodott. A Napisten születését december 25-én ünnepelték, ezért innen számították az új esztendőt is.
A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, XI. Ince pápa tette 1691-ben e napot a polgári év kezdetévé.
Az e naphoz fűződő hagyományokkal, különféle jóslásokkal, varázslásokkal, praktikákkal.a gazdasági élet, a háztartás, a család szerencséjét kívánták megalapozni.
A béke világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és mindennel az egész világon.
VI. Pál óhaját követve a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek.
A Braille-írás vagy Braille ABC (ejtsd: brej, bréj, bráj) egy speciális technikát alkalmazó ábécé. A módszer alapját Charles Barbier fejlesztette ki Napóleon katonái számára azért, hogy éjszaka is kommunikálhassanak, ez volt az ún. éjszakai írás. Ezt alakította át Louis Braille 1821-ben. A Braille-írás segítségével vált lehetővé a vakok számára is az írás és az olvasás elsajátítása.
Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és megnyitja a farsang időszakát.
A keresztény egyház ekkor emlékezik meg Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkereszteléséről, innen ered az ünnep elnevezése is.
