Ez a nap Gyertyaszentelő Boldogasszony napja.
A katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon gyertyát szenteltek, amely jelképezte az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait.
Először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában, átkötve a falra helyeztek vagy valamelyik szentképre akasztottak. A szentelt vízhez hasonlóan a szentelt gyertyát is egészség- és szerencsevarázsló eszköznek tekintették. Nagy szerepet tulajdonítottak neki az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig, nagyobb ünnepeken és gyakran vihar idején is meggyújtották védelmező céllal. Égett, ha beteg volt a családban, befalazták az új ház falába, a haldokló kezébe is ezt adták. A gyerekágyas anya szobájában is ez égett éjjel-nappal, egészen a keresztelőig, "nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék".
A parasztregula szerint ha szép napos az idő és a medve kijön a barlangjából, akkor meglátja az árnyékát, ettől megijed és visszamegy, vagyis még negyven napig hideg lesz, későn tavaszodik ki.
Ellenkező esetben viszont:

Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél,
Nem tart sokáig a tél.