A kokárda francia eredetű, nemzetközi szó. A coq szóból származik, amely kakast jelent, így a cocarde pontos jelentése: kakastaréj.
A kokárdaviselés a 18. században terjedt el, kezdetben sapkára tűzött jelvényként hordták, viselőik pártállásukat, ill. a fennálló hatalommal szembeni tiltakozásukat fejezték ki vele.
Ma már így neveznek minden sapkára, ruhára helyezett jelvényt, sőt a harci repülőgépeken a felségjelzést is.
A háromszínű „trikolor”kokárdát a nagy francia forradalom idején kezdték használni a francia katonák.
Magyarországon 1848. március 15-én Petőfi Sándor viselte először a felesége által készített kokárdát. Naplójába fel is jegyezte, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, Szendrey Júlia nemzetiszín főkötőt készített magának. Az 1848-as események hatására később a magyar zászló is három színű lett. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi.
Egyik legfontosabb nemzeti jelképünkké vált a fodros szélű, nemzeti színű, kör alakú szalagcsokor vagy jelvény. Viselése úgy helyes, ha a piros, a fehér és a zöld színek közül a zöld kívül, és a piros belül van.