Egyes vélemények szerint a hónapot a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. Maja a termékenység istennője a római mitológiában.
A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést is használták májusra.
A természet megújító és fiatalító erőinek a hónapja, magában hordozza a természet kiteljesedésének, a növények gyors fejlődésének, s ezzel együtt a biztos, gazdag termésnek a reményét is. Az új termés már kezdi megmutatni magát, de jöhet még fagy, jég, egyéb csapás.

Népi megfigyelések:

• májusi csendes eső, növeli a vetést
• száraz május, száraz esztendő
• ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
• ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
• nagyon meleg május után esős június következik
• ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
• sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
• Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
• Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
• Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
• májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég