Avilai Szent Teréz Spanyolországban született, már gyermekkorában belépett a karmelita rendbe. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének, nevéhez köthető egykori rendjének, a karmelitának a megreformálása.
Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret, Egerben Teréz-szedésnek is nevezik. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.
A délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira.