A római naptárban csak sorszámneve volt, mivel a nyolcadik volt a sorban. Elnevezése a latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.
Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...

Népi megfigyelések:

• ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
• az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
• sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
• ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
• ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz