Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. A hónap elnevezése a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel a márciussal kezdődő régi római naptár szerint az év hetedik hónapja volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi, az Arvisurák szerint Földanya hava.
Szeptember 13. napja szerencsétlen napnak számított a régi Rómában, ami ellen úgy védekeztek, hogy szöget vertek a falba. A magyar emberek a hónap utolsó napjától tartottak, ezen a napon nem vetettek, féltek attól, hogy a vetés zöld marad és nem érik be.
A szeptember átmenet a nyár és az ősz között, a mezőgazdaságban ekkor történik a teljes betakarítás, a szüret, majd elkezdődik az őszi szántás-vetés is. Ilyenkor nagyon fontos a megfelelő időjárás.

Népi megfigyelések:
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.