A farsangi szokások, hagyományok visszavezethetők a tavaszváró római szaturnáliákig, de felfedezhető bennük germán és szláv ünnepek továbbélése is. A farsang vízkereszt napján, január 6-án kezdődik – de hogy meddig tart, az a Hold járásától függ. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik (legkorábban tehát március 22-re, legkésőbb április 25-re), amit 40 napos böjtnek kell megelőznie. A böjt kezdete hamvazószerda, az előző nap pedig húshagyókedd, a farsang utolsó napja. Idén ez február 17-ére esett.A farsang csúcspontja a végéhez közeledve, az utolsó hét végén esedékes karnevál. Rendes szokás szerint ilyenkor rendezik évről évre a híres, nagy karneválokat – Velencében, Rióban, és persze Mohácson is a busójárást. A karneválok fontos jellegzetessége az alakoskodás: a jelmezek, álarcok mögé bújva még felhőtlenebb a szórakozás – de azért ne feledkezzünk meg a rosszat, a gonoszt, a telet megriasztani, elűzni hivatott maszkok eredeti funkciójáról se. (forrás: elonepmuveszet.hu)Ilyen maszkokat rajzoltak, festettek a gyerekek és fiatalok a könyvtári foglalkozásokon. Íme az akkor készült fotók, lehet emlékezni, nézelődni!Szuhogy, február 26. » Aggtelek, február 24. »Sajónémeti, február 21. » Vatta, február 20. » Köröm, február 19. » Gömörszőlős, február 18. » Hidasnémeti, február 17. » Farkaslyuk, február 16. » Cserépváralja, február 14. » Mikóháza, február 12. » Serényfalva, február 10. »