Az első magyarországi nyomda valószínűleg egy sajtóval működött. A szedést maga Hess András végezte. Magyarországi működése során Hess Andrásnak két nyomtatott könyvéről tudunk; a Chronica Hungarorumról és Basilius Magnus: De legendis poetis ; Xenophon Apologia Socratis című kötetről. Ebben a kötetben két mű található Basilius Magnus A fiatalokhoz című műve és Xenophon Socrates védőbeszédének latin fordítása. Mindkét kötet 1473-ban készült.
A Chronika több mű összeolvasztásából jött létre. Két fő részből áll: az első rész a hunok, a második rész a magyarok történetét tartalmazza. Az első rész 24 a második rész 246 fejezetet tartalmaz. A Nagy Lajos király kora eseményeinek leírása Küküllei János krónikájából származik. Az 1382-1468 közötti időszak történetét igen röviden tárgyalja a krónika. Hiányzik az utolsó négy év, 1469-1473 magyarországi története. Valószínűleg azért mert az 1471-1472 közötti belpolitikai események nagyon frissek voltak (összeesküvés Mátyás király ellen, Vitéz János fogsága és halála). Erre az időszakra csak egymondatos utalást tartalmaz a krónika: „Bár a külföldiek, mint a csehek és a lengyelek, valamint a szent koronának alávetett más lakosok sokat ármánykodtak ellene, Mátyás szembeszállt velük mint bátor és győzhetetlen oroszlán.”
1473. június 5-én pünkösdkor fejezte be Hess András a krónika nyomtatását. A mű fogadtatásáról nem maradtak fenn egykorú források. Mára 10 példányban maradt fenn a Budai krónika. A 2023-as fakszimile kiadás a harmadik fakszimile kiadás; megjelent 1900-ban, 1973-ban is. A szövegkiadása Podhradczky József bevezetésével és jegyzeteivel Budán 1838-ban jelent meg.
Könyvtárunk példánya (a 291. számú példány) az Országos Széchényi Könyvtár ajándéka.
Verbiás Tibor
könyvtáros, csoportvezető
Chronica Hungarorum 1473
Fakszimile kiadás és kísérőkötet
Latin szöveg, magyar fordítás és tanulmány
Szerkesztő: Farkas Gábor Farkas, Varga Bernadett
Országos Széchényi Könyvtár, 2023, 136 + 324 oldal