„Habent sua fata libelli”– szoktuk idézni a régi rómaiak bölcsességét, amikor egy-egy könyv érdekes történetéről, gyakran kalandos sorsáról esik szó. Hans Christian Andersen dán meseíró születésének napja, április 2-a egyben a gyerekkönyvek nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból öt olyan könyvet mutatunk be, amelyek kiadásának, sikerének hátterében érdekes történet húzódik. Mind az öt könyv megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is.
Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak
Maurice Sendak amerikai illusztrátor és író Ahol a vadak várnak című képeskönyve 4 évig tartó kiadói huzavona után 1963-ban jelent meg. A történet egy Max nevű kisfiúról szól, aki egész nap rosszalkodik, ezért az anyja vacsora nélkül a szobájába küldi. Aznap éjjel Max szobájában erdő nő és óceán hullámzik, a fiú elhajózik oda, ahol a vadak várják, és hatalmas ramazurit csap az óriási szörnyek társaságában. Egy idő után megunja a vadulást és visszatér a szobájába, ahol várja a meleg vacsora. A kiadó attól tartott, hogy meg fogja ijeszteni a gyerekeket ez a szörnyes történet, ám ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna: a gyerekek imádták, valójában a felnőtteket ijesztette meg. Sok szülő és pedagógus fejezte ki aggályait a hisztiroham ilyen érzékletes ábrázolása miatt, ami oda vezetett, hogy a könyvet betiltották az USA könyvtáraiban és az iskolákban. Még néhány évnek el kellett telnie, hogy felismerjék a felnőttek is a könyv értékeit, abban segíti ugyanis a gyerekeket, hogy ne ijedjenek meg a saját dühös érzéseiktől, és kezelni tudják belső forrongásaikat, a szülőket pedig arra biztatja, fogadják el a gyerekük vad oldalát is. Végül világsiker lett a könyvből, 30 nyelvre lefordították, feldolgozták opera formájában, készült belőle film és zenei album, és 2018-ban Magyarországon is megjelent.
Werner Holzwarth: Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére
Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy miért is utasította vissza rengeteg kiadó ennek a könyvnek a megjelentetését. A szerző, Werner Holzwarth egyébként a Weimari Bauhaus Egyetem professzora. A Wolf Erlbruch markáns illusztrációival ellátott könyvet 1989-ben sikerült kiadatni Németországban. A cím mindent elmond a történetről, tényleg arról szól, hogy a vakond kutatja a bűnöst, aki a fejére csinált, és a gyanúsítottak úgy bizonyítják ártatlanságukat, hogy sorban az orra elé pottyantanak. Végül a legyek is beszállnak a nyomozásba és megoldják a rejtélyt. 1994-ben jelent meg az angol nyelvű kiadás, amelyet a londoni metró vonalán plakáttal népszerűsítettek. Azonban a metró ügynöksége leszedette a plakátokat, csak cenzúrázva engedte visszahelyezni, a szövegből eltávolítva a székletre utaló szavakat. A kép maradhatott, mert arra hivatkoztak, hogy a vakond fején levő csomagot úgyis kalapnak nézi a legtöbb ember.
Ez is világsiker lett, 27 nyelven megjelent, és 2006-ban az 50 legjobb gyerekkönyv közé választották. A gyerekek egyszerűen könnyesre röhögik magukat rajta, a felnőttek pedig két értékét fedezték fel, egyrészt megismerteti a gyerekekkel, hogy melyik állatnak milyen színű, formájú és állagú az ürüléke, másrészt a pszichológusok szerint segíthet azokon a gyerekeken, akiknek pszichés okokból gondjuk van a nagydologgal.
Beatrix Potter: Nyúl Péter és barátai
Valószínűleg mindenki találkozott már a viktoriánus kori ruhákban feszítő állatkák bájos rajzaival, ha nem is mesekönyvben, de számos helyen feltűnnek, babatakaróktól kezdve teáscsészékig. Ezek az 1866-ban született Beatrix Potter művei, aki gyermekkorától kezdve lelkesedett a természetért. Öccsével valóságos állatseregletet tartottak otthon, mókusokat, egereket, nyulakat, békákat, kígyókat, gyíkokat és mindenféle állatot, amit csak össze tudtak szedni a tóvidéki nyaralásaik alkalmával. Beatrix minden állatnak nevet adott és lerajzolta őket. Ez a szenvedélye felnőttkorára is megmaradt. 1900-ban összeállított egy kis könyvet, amelynek a Nyúl Péter kalandjai címet adta. De hiába keresett, nem talált kiadót, amely vállalta volna a könyv megjelentetését. Akkoriban nem nézték jó szemmel, ha egy nőnek írói ambíciói voltak. Végül saját költségén adta a könyvet, amely rövid idő alatt nagy sikert aratott, s ekkor már a kiadók érdeklődését is felkeltette. Az írónőnek összesen 23 mesekönyve jelent meg. Mindegyiknek olyan állatok a főszereplői, amelyeket a szerző valódi kiskedvenceiről mintázott, s az angol tóvidéki élet mindennapjai elevenednek meg kalandjaikban. Beatrix Potter volt az egyik első természetvédő, földeket vásárolt a tóvidéken, hogy megóvja a környezet eredeti állapotát. Az ő fáradozásai, na meg a Nyúl Péterről és barátairól szóló könyvek elsöprő sikerének hatására a Tóvidéket 1951-ben nemzeti parkká nyilvánították, így ma is meg lehet csodálni azokat a tájakat, amelyeket a könyveiben is megörökített.
Dr. Seuss: A kalapos macska
Dr. Seuss, eredeti nevén Theodor Seuss Geisel német származású amerikai író, karikaturista. A II. világháború utáni időszakban rengeteg kritika érte az USA oktatási rendszerét az olvasástanítással kapcsolatban. Egy oktatási területen tevékenykedő kiadó azzal a kéréssel kereste fel Dr. Seusst, hogy írjon egy olyan gyerekkönyvet, amely tartalmazza a 220 legfontosabb alapszót, amelyeket minden gyereknek ismernie kell, ugyanakkor legyen olyan szórakoztató a történet, hogy a gyerekek szívesen olvassák. Kapott tehát a szerző egy 220 szavas listát, s amit alkotott belőle, az mérföldkő lett a gyerekkönyvek történetében. 1957-ben jelent meg a könyv, s egy esős nap humoros történéseit meséli el csavaros rímekkel. Két gyerek otthon unatkozik, amikor berobban életükbe a „kicsit sem kancsal és kacska kalapos macska” meg a két izé és alaposan felforgatják a házat. Akkoriban újdonságnak számított, hogy az oldalak nagy részét képek töltik ki és csak néhány sor szöveg található rajta, így a gyerekek hamar elolvassák, és így gyorsan sikerélményhez jutnak. Rengeteg adaptációja készült a történetnek, világszerte sikert aratott és még ma is népszerű, New York közkönyvtárainak a 10 leggyakrabban kölcsönzött könyvet tartalmazó listáján a 2. helyen szerepelt 2020-ban. Magyarul 2016-ban jelent meg Szabó T. Anna kreatív, szöveghű fordításában.
Berg Judit: Rumini
A Rumini érdekessége, hogy esti mesének indult, amelyet a szerző a kislányának mesélt. A gyerek egeres mesét kért, a szerző pedig kalandos mesére vágyott, így született meg a csibész hajósinas egérke, Rumini izgalmas története. Kislányának szánt karácsonyi ajándékként kezdte papírra vetni Berg Judit, majd elküldte a kiadójának is, amely először visszautasította, azonban a kiadó munkatársai elkezdték felolvasni otthon a gyerekeiknek és annyira tetszett nekik, hogy végül 2006-ban megjelent az első rész. Ez nyerte el 2007-ben Az év gyerekkönyve díjat. Jelenleg 10 részből áll a sorozat és jó úton halad a világsiker felé, van már holland, orosz, szerb, német, angol és kínai kiadása is. Hazánkban kötelező olvasmánnyá vált és színdarab is készült belőle, a Rumini Ferrit-szigeten című mesejátékot Méhes László rendezésében láthatta a közönség a Pesti Magyar Színházban.