E havi könyvritkaságunk – kapcsolódva Fazekas Mihály születésének 250. évfordulójához – a Magyar fűvész könyv melly a' két magyar hazábann található növényeknek megismerésére vezet a' Linné alkotmánya szerént címet viseli. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály közös műve.
Diószegi Sámuel Debrecenben született 1760-ban. A debreceni református kollégiumban folytatott tanulmányai után 1787-től a göttingeni egyetemen tanult tovább, itt ismerkedett meg Linné svéd botanikus rendszerével, aki az 1735-ben megjelent művében rendszerezte először az addig megismert növényfajokat. 1789-ben hazatért, 1803-tól Debrecenben volt református lelkész. 1813-ban Debrecenben halt meg.
Fazekas Mihály 1766-ban született Debrecenben. Apja jómódú gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülővárosában végezte. 1782-ben beállt az I. Császárhuszár ezredbe önkéntes közlegénynek. 1789-ben előléptetik hadnaggyá, 1796-től főhadnagy. Ebben az évben visszatér Debrecenbe, visszavonultan él, kertészkedik, gazdálkodik, verseket ír. Kazinczy Ferenccel is levelezett. A botanikában járatos tudós Fazekas Mihály a gyakorlatban is kamatoztathatta ismereteit, ő tervezte meg és kezdte el kialakítani a debreceni füvészkertet. Sajnos a megvalósulását már nem érte meg. 1828-ban súlyos tüdőbajban halt meg Debrecenben
A botanika XVIII. századi népszerűségének köszönhetően nagy szükség volt korszerű tudományos szakkönyvekre. Diószegi Sámuel Debrecenbe költözése után kezdett a füvészkönyv megírásához sógora, Fazekas Mihály segítségével. A mű elöljáró beszédét is ketten írták „Debreczenbenn 1807-dik esztendőbenn Martzius 21-dikénn”. A szerzőknek kellett megteremtenie a magyar botanikai szaknyelvet, összegyűjtötték a növényneveket, mintegy ötszáz új kifejezést alkottak, ezek egy része nem honosodott meg – például a szirmanyúlt, a magiszák és a türempikk elnevezések, de a mai napig használt szirom, hímpor, bibe és porzó szakszavak is az ő alkotásaik. A füvészkönyv a természettudományos nyelvújítás egyik előfutára.
Diószegi Sámuel megírta és kiadta a füvészkönyv harmadik részét is Orvosi fűvész könyv mint a' magyar füvész könyv' praktika része a' fűvészek és nemfűvészek számokra készűlt, és közhasznavehetővé tétetett címen, 1813-ban jelent meg szintén Debrecenben, ennek függeléke az első magyar szinonima szótár, amely 1400-nál több népi növénynevet tartalmaz.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Régi Könyvek Tárában őrzött füvészkönyv egyik példánya és az orvosi füvészkönyv is félbőr kötésű. Több tulajdonosa is volt a két kötetnek. Ezt tanúsítják a kézírásos bejegyzések: „Tisztelendő Németh Károly Nagy Megyeri ref. lelkész ur ajándékából” került Pázmány Damó református segédlelkészhez, majd Postupiczi Kostka Károly azt írta a könyvekbe: „Pázmány Damó barátomtól vettem 1894 okt. hó”, (az „Orvosi fűvész könyv” esetében azt is feljegyezte, a könyvvásár Szentesen történt.)
A könyvtárunkban található másik, 1807-es füvészkönyv papírkötésű példányának is több tulajdonosa volt. „Ex Libris Geor Orbán”, Farkas Antal, Kassai Sámuel, Czebe István, Borsod Miskolci Múzeum