Üzenetek Sütő Andrástól – Jónás Zoltán előadása elé

Mese és reménység – Üzenetek, vallomások Sütő Andrástól címmel mutatja be Jónás Zoltán előadóművész irodalmi összeállítását október 13-án, csütörtökön délután fél 5-től a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében. A műsorban elhangzó gyimesi, mezőségi és széki népdalokat Hevesi Valentina adja elő. A belépés díjtalan.


 

„Sütő András munkásságával az erdélyi magyarság szellemisége szerzett magának polgárjogot az egyetemes magyar irodalomban, sőt hitünk szerint az emberi egyetemesség színe előtt” – fogalmazta meg Pomogáts Béla irodalomtörténész a 10 éve elhunyt Herder- és Kossuth-díjas íróról. A szerző több, nagy sikerrel bemutatott színpadi művet is írt – ilyenek például a Pompás Gedeon, az Egy lócsiszár virágvasárnapja, A szuzai menyegző, az Advent a Hargitán, a Balkáni gerle –, de érdekesek és emlékezetesek novellái, esszéi, naplójegyzetei is. Jónás Zoltán előadóművész (felvételünk egy korábbi könyvtári előadásán készült) Sütő András A lőtt lábú madár nyomában, a Mese és reménység és a Mert ahová Te mégy odamegyek… című írásainak részleteiből állította össze műsorát. Ajánlásként a következő, Sütő Andrástól származó idézetet választotta: „Azt gondoltam; örökségünk, törvényes jussunk számbavételével a holnap felé is ablakot nyithatunk. Reményeinkben a holnap azt ígérte, hogy ezeréves szülőföldünk örök hangjai közt a sajátosság méltóságának elemi emberi jogával zengi majd életrevalóságát nyelvünk is, az édesnek nevezett anyanyelv. Azt gondoltam, hogy unokák s nagyszülők egymás szeme láttára fogják itt leélni életüket. Nem így történt. Reményünk s aggodalmunk kétfelé szakadt. Az időnek krisztustövisein fennakadva nézelődnek gyermekeik s unokáik után az öregek. Viszi őket a sorsuk egyfelé, s jajong a búcsúzó szívben az emlék másfelé: az elmúltak irányába, ahol még szó szerinti értelme volt az együvé tartozásnak.”