Lapszemle


A gondosan művelt kert – Szendrő hivatásainak nyomában az idén szentelt Füleczki Istvánnal
címmel közöl kétoldalas, fényképes riportot a „paptermő település” titkáról az Új Ember november 8-száma.
„Mit ad ez a városka a benne nevelkedőknek, ami máshol nincs meg? Vagy csak véletlenül alakult így? Melyek egy hivatás ébredésének lépései?” – kezdi kérdésekkel az írást a szerző, Kiss Péter. Aztán hamar kiderül, jelentős szerepe volt az itteni hitélet megerősödésében az egykori plébánosnak, B. Kiss Istvánnak (1920–1993), aki 40 éven át szolgált Szendrőben, és az emléke több mint húsz évvel elhunyta után is elevenen él itt. Bővebben az Új Emberben.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Krisztus-szobor hitből, akaratból címmel közöl riportot a Magyar Demokrata október 28-i száma az egyik tarcali magaslaton felállított hatalmas kőszobor történetéről. „Nyolc és fél méter magas a Tarcal fölé magasodó Áldó krisztus, mely tavasz óta vigyázza Hegyalja népét. Az adományozással és összefogással felállított szobor a közösség újjászületésének szimbóluma is” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Az írásból kiderül: „Magát a szobrot Petró Attila adományozta a tarcaliaknak. A vállalkozó ugyanis az 1983-ban alapított, kő-, márvány-, gránitfaragással foglalkozó gávavencsellői Nyír-Márvány Kft. tulajdonosa és vezetője. A cég, Magyarország legnagyobb kőforgalmazó vállalkozása, ma hatvan embernek ad kenyeret, ezzel a térség jelentős foglalkoztatóinak egyike. De ennél többet is tesz. A kőszobrász végzettségű, a képzőművészetekhez gyermekkora óta vonzódó, a zsúfolt és rohanó fővárosból szülőfalujába hazatérő Petró Attila elkötelezettségéből és hitéből fakadóan szívesen adományoz szűkebb pátriája közösségének.” Folyatatás a Magyar Demokratában.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is. Keresse az I.emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Borfeltámadás címmel közli a Magyar Krónika októberi száma Szigethy Gábor író fényképes riportját a magyar borok szomorú múltjáról és biztató jelenéről. Az ország borkultúráját elemző cikkben több, megyénkben található szőlőbirtokot, borászatot is bemutat szerző. Igényes, szép, színes képeket is láthatunk itt például a tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok pincéiről, a tokaji Disznókő Szőlőbirtokról, a tolcsvai Oremus Szőlőbirtokról. A Borfeltámadás egyik érveként írja Szigethy Gábor: „Párizsban, Berlinben, Londonban ma már újra tudják, hogy a tokaji aszú csoda, semmi máshoz nem hasonlítható, egyedülálló ital. Nem szabálykövető, hanem törvényalkotó bor.”
Bővebben a Magyar Krónikában. A lap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is. Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Világörökség és nemzeti park címmel fényképes riportot közöl Aggtelek kettős jubileumáról a Természetbúvár című – kéthavonta megjelenő – lap legutóbbi, 2015/5. száma.
„Két rendkívüli jelentőségű döntés felidézése teszi emlékezetessé Magyarország páratlan természeti és művelődéstörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör–Tornai-karszton az idei esztendőt. 1985. január 1-jén megalakult az Aggteleki Nemzeti Park, amelyet – hazánkban elsőként – a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvására hoztak létre. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén – a két ország közös felterjesztése alapján – a Természeti Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangvilágát” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Folytatás a Természetbúvárban.
A lap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). Keresse az I. emeleti Gyermekkönyvtárban!
 

Nem muszáj kapálni sem címmel a gömörszőlősi mély mulcsos kertművelésről, és Gyulai Iván ökológus munkásságáról ír a Szabad Föld október 2-i számában Palágyi Edit.
„Gyulai Iván nem szánt, nem locsol, az agyagos földben mégis életerős növényeket nevel. A fenntartható fejlődés témakörét kutatja, így dolgozta ki környezetkímélő technikáját, amely az emberi munkával is spórol” – írja a szerző. Bővebben a Szabad Földben.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is. Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Fia hatására tért meg címmel Virág Lászlót, a miskolc-avas-déli missziós gyülekezet presbiterét mutatja be a Reformátusok Lapja szeptember 13-számában Karcsai Nagy Éva.
„A tanulásban kereste a kiutat a szegénységből a perecesi bányászcsalád gyermeke, Virág László. Vegyészmérnöki és talajtani szakmérnöki diplomát szerzett, majd húsz évig laborvezetőként dolgozott Velencén, mígnem nagy fordulatot vett az élete. Felnőttként ugyanis megbánta, hogy nem követte szülei bibliaolvasó, imádkozó példáját…” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Folytatás a Reformátusok Lapjában.
Ez a hetilap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épület (Miskolc, Görgey A. u. 11.) I. emeleti folyóirat-olvasójában!

Pages

Subscribe to Lapszemle