Lapszemle

Újraédesített csokoládé címmel a szerencsi csokoládé történetéről, valamint Takács István, a helyiek által bonbonos Pista bácsinak nevezett szakember és a Szerencsi Bonbon Kft. munkájáról közöl riportot a Magyar Demokrata augusztus 31-i száma. Ugyanebben a lapban jelent meg Koncz Ferenccel, Szerencs polgármesterével készült interjú is.
„A csokoládénk a nemzeti értéktár része lett, és jó úton halad ahhoz, hogy hungarikummá váljon. Lélekben és gazdaságilag is erősíteni akarjuk a várost, a régiót az országot. Sajnos pesszimista alkat a magyar, pedig olyan sok mindenre lehetünk szerények, szoktam mondani viccesen – nyilatkozta a Demokratának Koncz Ferenc, Szerencs első embere, akit az év polgármesterévé választottak” – olvashatjuk A csokoládé nagykövete címmel megjelent interjú bevezetőjében. Részletek a Magyar Demokratában.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Ózd mint a kultúra fővárosa? – ezzel a kérdőjeles címmel jelent meg az ózdi Nemzeti Filmtörténeti Élménypark megnyitójáról a Heti Válasz július 21-i számában. „’Digitális erőmű’ épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bár a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. További részletek Ózdon és a Heti Válaszban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 
 

Sulykoló az első ajándék címmel jelent meg fényképes riport Kisgyőrről a Szabad Föld július 22-i számában. Kovács István írása elsősorban az itteni fafaragásokról, a népművészeti hagyományok újraéledéséről szól. A cikkben megszólal a „fából faragott falu motorja: Kékedi László” fafaragó, a Népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kisgyőr polgármestere, ő mesél a családi fafaragó táborokról, ő mondja el, hogy megújulnak a kőkerítések, készül a Lajta László-szobor és a harang is a Betlemen-szoborcsoport református harangtornyába. 
„Közép-Európa legnagyobb betlehemes faábrázolása és a monumentális Golgota hirdeti a kisgyőri emberek és a magyar népművészet kiválóságainak keze munkáját. Az 1700 fős borsodi település összesen 127 fából készült kültéri alkotással büszkélkedhet és a látnivaló folyamatosan bővül” –olvashatjuk a bevezetőben. Folytatás a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Tóth Menyhért és a Tokaji Művésztelep címmel közli a Kortárs folyóirat legutóbbi, összevont 7., 8. száma a Sümegi György művészettörténész által készített beszélgetést Cséri Lajos szobrászművésszel, a Tokaji Művésztelep volt vezetőjével.
A múltidéző beszélgetés jelentős része Tóth Menyhért festőművészről és a Tokaji Művésztelep szakmai munkájáról szól, de felidézi az egykori táborvezető a város hangulatát, a tokajiak emlékét és szó esik a bodrogkeresztúri kapcsolatokról is. A művésztelep tokaji elfogadottságáról így beszélt Cséri Lajos: „Én, amikor a művésztelep vezetője lettem – vagy egyedül, vagy Zilahyval is, már nem tudom pontosan –, megkerestem az akkori tanácselnököt. És elmentem Béres Bélához, a katolikus plébánoshoz, Bárány református paphoz. Egy szem zsidó volt Tokajban akkor, a Kohn Sanyi, őt is, mint az előbb említetteket meghívtam a művésztelep ünnepélyes megnyitójára. A helyi alkotók közül természetesen meghívtam Tenkács Tibor festőművészt és Urbán Béla rajztanárt, ők az 1949-től működő Szabadiskola vezetői voltak, tulajdonképpen elődeink. Ők az előadásokon is ott voltak. (…) Zilahy akkor azt mondta, hogy én már a népfrontot megteremtettem Tokajban! A papok és a tanácselnök nagyon jól megfértek egymással, egymás mellett ültek…”
Folytatás a Kortásban. Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleten.
 


A vadon patikája címmel Szabó Györgyről, a bükki füvesemberről ír a Magyar Krónika júliusi számában Juhári Andrea újságíró, a riport fotóit Mocsári László készítette.
„Az idősebb miskolciak még emlékeznek arra a fiatalemberre, aki pár évtizede kezdte gyógynövényes karrierjét a miskolci Búza téri piacon. Hamar kiemelkedett a konkurencia gyűrűjéből, hiszen bár gyógynövényt többen árultak, hasznos információkkal csak Szabó György szolgált” – kezdi a riportot a szerző. Folytatás a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Drogfogás a hangárban címmel közöl fényképes riportot a Zsaru magazin július 6-i száma a Felsődobszán történt rendőrségi akcióról. „A borsodi zsaruk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaival felszámoltak egy felsődobszai droglabort. A kábítószert készítő hat férfit és megbízójukat elfogták, a több tízmillió forint értékű drogot lefoglalták” – olvashatjuk a bevezetőben. További részletek a Zsaru magazinban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Jó gyakorlatok – Országjáráson a roma szakkollégisták címmel közöl riportot az Evangélikus Élet június 26-i száma. Az írásból kiderül, mire jutottak a romák felzárkóztatásával foglalkozó szakemberek néhány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen. „Sajókaza, Szalonna, Hernádszentandrás, Bódvalenke, Alsózsolca – olyan borsodi településnevek, amelyekhez a romák mélységes nyomorán kívül mára hozzátapadt valami innováció” – kezdi az írást Veszprémi Erzsébet, majd bemutatja a Nyíregyházán működő Evangélikus Roma Szakkolégiumot, amely a hátrányos helyzetből érkező egyetemisták értelmiségivé válását igyekszik elősegíteni. „Amikor az evangélikus szakkollégium tanulmányi kirándulást szervezett a Sajó völgyébe, a Hernád vidékére, Magyarország legsúlyosabb helyzetű térségeibe, nem a nyomort akarta megmutatni a diákoknak. Azt ők pontosan ismerik.” Viszont láthattak néhány jó példát arra, miként lehet túlélni nehéz időszakokat, kikapaszkodni a mélységből, megakadályozni a lecsúszást, kiutat találni reménytelennek tűnő helyzetekből…
Bővebben az Evangélikus Életben. Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületében keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Borsodi bányácskák címmel fényképes riport jelent meg a Szabad Föld május 27-i számában a Sajókápolna határában folyó külszíni szénfejtésről és a további tervekről.
„Ha a mélyművelésű bányákat országszerte bezárták is, a kis kapacitású felszíni szénbányák itt-ott működnek az országban, különösen Borsodban – kezdi a cikket a szerző, Hardi Péter. – Bár a zöldek szerint mindez káros a környezetre, a szegénységben élő helybeliek ezzel nemigen foglalkoznak. Legalább némi iparűzési adó csurran, és a téli tüzelő is olcsóbb valamivel.”Folytatás a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

Füzérradvény kastélya címmel négyoldalas, fényképes riport jelent meg a Turista természetjáró magazin májusi számában a zempléni Károlyi-kastély megújult parkjáról. „Füzérradvány történelmi kertjét nem véletlenül tartják az egyik legszebbnek Magyarországon: a megállapítás még inkább igaz most, hogy az angolpark nagyméretű felújításon esett át. Hamarosan következik a kastély rekonstrukciója is, de már most megéri ellátogatni a Károlyiak egykori birtokára, ahol olyan neves személyiségek lábnyomán lépdelhetsz, mint Jávor Pál és Karády Katalin” – írja a cikk bevezetőjében Hidvégi Brigitta. Folytatás a Turista-magazinban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Pages

Subscribe to Lapszemle