Lapszemle

Az elűzött álom címmel jelent meg a Magyar Krónika februári számában a Lukács Sándor színművésszel készült interjú. A beszélgetés során a művész – Marton Mária kérdéseire válaszolva – felidézi gyermekkori emlékeit is. „Miskolcon születtem, mind a két szülőm a Kelet-Bükki erdőgazdaságnál dolgozott. Anyám vitte a fizetést minden hónap elején a Garadna völgyébe, Lillafüredre és a Bükkben élő szénégetőknek. Akkor még, az ötvenes évek elején nem kocsival mentek. Mihály bácsinak hívták a parádés lovas kocsist. Anyám felült a szép hintóra, nagy ládában ott volt a pénz, két pokróccal letakarták, és ha jó gyerek voltam vagy ötöst hoztam az iskolából, akkor én is elmehettem vele. Nem anyám mellett ültem, mert ott volt a láda, hanem Mihály bácsi mellett, a bakon, és az egyenesebb szakaszokon átadta nekem a gyeplőt, néha az ostort is…” – mesélte Lukács Sándor arra a kérdésre válaszolva: mi lehet annak az oka, hogy verseiben gyakran szerepel a ló.
Folytatás a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban! Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Mádon valami készül címmel fényképes riport jelent meg Mádról, az ottani hagyományokról, újdonságokról, vállalkozásokról és persze a borról a Magyar Demokrata 2016. február 3-i számában.
„Talán másképp is lehet. A szegénység, a nyomorúság, a tehetetlen düh helyett bizakodva élni. A rombolás helyett építkezni. Visszaadni az emberek hitét a munkában. Ilyesmire gondolunk, amikor a festői Mádról, a magyar borászat fellegvárából hazafelé indulunk – írja a cikk bevezetőjében a szerző, Szentesi Zöldi László. Hogy mi történt Mádon, mit tapasztaltak az újságírók a hegyaljai településen, erről szól a Magyar Demokratában megjelent cikk.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse a központi épületben, az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 


Uzsorások pedig nincsenek? – ezzel a kérdőjeles címmel közöl riportot Ózdról a Szabad Föld 2016. január 8-i száma. A megkérdezett hétesi emberek azt állítják, ott soha nem is volt uzsora, de mint mondják: „van itt annál nagyobb baj is!”. Aztán sorolják a gondokat. Aztán csak kiderül: vannak, akik tudják, kihez kell fordulni, ha a hónap közepén elfogy a segély. Bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A vidék csúcsgasztronómiájáról ír a Magyar Demokrata karácsonyi, dupla számában Német Dániel. Az összeállításban helyet kapott az encsi Anyukám mondta étterem is.
A számtalan díjjal kitüntetett encsi étterem egyik tulajdonosa, Dudás Szilárd elmondta: „marketingre az elmúlt húsz évben nem költöttek többet, mint húszezer forintot. Inkább a szájhagyományra építenek, a vendégekre fordítják minden energiájukat, hogy utána visszatérjenek, és jó hírüket vigyék. Abból ugyanis nem tudnak profitálni, ha valaki egyszer meglátogatja őket, aztán nem jön vissza többet: az a céljuk, hogy ne csak egy jó ételt kapjon a vendég, kellemes miliőben, korrekt árakért, hanem késztetést érezzen arra, hogy később is meglátogassa őket. Ebből lehet hosszú távon építkezni, az egyszeri vendég nem vendég”.
Az Anyukám mondta sikertörténetéről bővebben a Magyar Demokratában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, a központi épületben az I. emeleti folyóirat-olvasóban.
 

Vár áll ott, s nem kőhalom címmel a füzéri vár felújításáról közöl cikket a Magyar Turista 2015. decemberi száma.
A beszámoló szerint a felújított várban „az ember úgy érzi majd, nem hiába utazott. Egy csodát láthat, ahol magával ragadja az a megnyugtató érzés, hogy ez bizony magyar hon, ahol pompás természeti környezetben, gazdag kulturális értékeket kínál a »Regélő Füzéri Vár«’
Bővebben a Magyar Turistában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Keresők címmel a hitüket keresőkről ír Juhári Andrea a Magyar Krónika decemberi számában. A riport elején római katolikus papokat is megszólaltat a szerző, de az írás jelentős része a Miskolc-tetemvári gyülekezetről, az itteni közösségről, a bibliaórákról, a Nyilas Misi Házban tartott foglalkozásokról szól. A fotókat is itt, a Deszkatemplomban és a Nyilas Misi Házban készítette Mocsári László. A rendszerváltás utáni változások, a „spirituális piactér” újdonságai kapcsán nyilatkozza Almási Ferenc, az itteni lelkipásztor: „Nem aggódom az új irányzatok miatt, a keresztyének a Római Birodalmat és a kommunizmust is túlélték. A Jó végül mindig győz.”
Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
A folyóirat megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 


A Megyaszói Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola diákjainak sikeréről olvashatunk beszámolót az Új Köznevelés című lap idei utolsó, november-decemberi számában.
A megyaszói diákok 2014 decemberében jelentkeztek az INVOLEN projekt versenyfelhívására. Az INVOLEN (Intergenerational Learning for Nature Conservation Volunteers) célja a generációk közötti kommunikáció, a helyismeret és a játékalapú tanulás elősegítése volt. A projektben öt európai ország (Olaszország, Görögország, Franciaország, Magyarország és Szlovénia) természetvédelmi önkéntesei vettek részt. A megyaszói gyerekek a magyarországi döntőn első helyezést értek el, így kijutottak Fizenzébe, ahol a nemzetközi mezőnyben is sikerrel szerepeltek. A játékról bővebben az Új Köznevelésben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.
 

Demeter Lajos ügyvédről, a nyékládházi református gyülekezet gondnokáról ír a Reformátusok Lapja december 6-i számában, az Emberi példa rovatban Karcsai Nagy Éva.
„Rédén, egy kis bakonyi faluban született Demeter Lajos, majd a közeli Ászárra költöztek. Pécsett végezte el a jogi egyetemet, itt ismerkedett meg élete párjával. Jézus Krisztus jelenlétét a konformáció óta érezte, de Nyékládházára kerülve vált templomjáróvá. Itt feleségével lassan a közösség szolgálóivá váltak, így előbb presbiternek, majd gondnoknak választották. Tavaly egy evangelizációs estén a hallott ige megváltoztatta az ügyvéd életét, és élete középpontjába Jézus Krisztus került” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Folytatás a Reformátusok Lapjában.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc megyei és Városi Könyvtárban (is). Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Baj baj hátán Hotyekéknél címmel közöl fényképes riportot az hegyaljai hordókról és Hotyek Attila erdőbényei kádármester munkájáról a Szabad Föld december 4-i száma.
Az erdőbényei műhelyben folyik a munka, de nem túl derűs az írás. A hivatalos képzés megszűnt, kevés a bejelentett mester, külföldről hozzák a hordókat. Kiderül, már a híres erőbényei kádártáncot sem járják – ez baj. „De lényegesen nagyobb, hogy Hotyekék honlapján ugyancsak olvasható hívogató mondat, miszerint ’a családi pince kézműves borait kóstolhatják szomjas vendégeink’, szintén a múlté: a mester abbahagyta a borászatot.” Hogy mi a bajok oka? Erről szól a Szabad Földben megjelent cikk.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.
 

Pincék, borok legendák – Mád szüret után, ünnepek előtt címmel közöl képes riportot a hegyaljai településről a Nők Lapja december 2-i száma.
„Szőlőtáblákat dajkáló hegyek, nemes borokat érlelő, évszázados pincék, történelmet álmodó táj: legendák éltetője, a világon egyedülálló aszúszőlő őshazája. Ennek a sokáig elhanyagolt, ma már világörökségi védelmet élvező, tokaj-hegyaljai borkultúrának 'zászlóshajója' Mád, ahol a szüret után már az ünnepekre készülnek. Nyitott pincékkel, kiváéó borokkal, különleges helyi értekkel” – írja a cikk bevezetőjében a szerző, Vadas Zsuzsa. Folytatás a Nők Lapjában.
A hetilap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (is). Keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Pages

Subscribe to Lapszemle