Lapszemle

Színi kedvünk századai – Séták és tűnődések Kubik Annával címmel közli Ablonczy László írását a Hitel folyóirat 2018. novemberi száma. A Sárospatak nevezetességeiről, legendás múltjáról, jeles személyiségeiről szóló visszaemlékezés – ahogy ez a lábjegyzetből kiderül – „A Nemzeti vonzáskörében címmel az MMA kiadásában készülő könyv bevezetője, mely a szerelmes földrajz tv-műsor ’De megmaradt Sárospatak’ című részének forgatása nyomán íródott.”
Ez a lap is jár II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleten az irodalmi lapok között.
 

A Bükk keleti kapuja: Miskolc (1. rész) címmel közöl színes fotókkal illusztrált írást a Magyar Turista című folyóirat 2018. októberi száma. „A természetjárók kedvelt túracélpontja a Bükk-hegység (!), ami Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Legvonzóbb része a Bükk-fennsík, amely meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, csaknem vízszintes terület” – kezdi írását Polgár Zoltán. A bükki bevezető és Miskolc történetének rövid összefoglalója után a belváros több nevezetességét is bemutatja a szerző. Bővebben a Magyar Turista című lapban – és a következő számban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Derelye a legény ereje címmel ír Kovács István a Szabad Föld október 5. számában arról, hogy hungarikum lehet ebből  a – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba bekerült – gasztronómiai különlegességből. „A főként palóc területeken ismert ételt a Csernelyi Derelyések Hagyományőrző Egyesülete teszi egyre ismertebbé” – írja a bevezetőben a szerző. Az egyesületről és a derelyéről (az édesről és a sósról, a krumplisról, a lekvárosról és a túrósról is) bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.

Elintézik aprópénzzel címmel közöl kétoldalas, fényképes riportot a Szabad Föld szeptember 21-i száma. „Mezőkeresztesen repedeznek a házak falai. A jelenség sokfelé megfigyelhető, az okok is számosak. Ezen a környéken azonban egészen bizonyos, hogy a közeli, bükkábrányi felszíni fejtésű lignitbánya is az okozók közé tartozik. Vita ezen nincs is, a kártérítés mértékén annál inkább” – írja a cikk bevezetőjében a szerző, Hardi Péter. Folytatás a Szabad Földben!
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse a II. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A Turista Magazin szeptemberi számában megyénk nevezetes helyeivel három – színes fotókkal illusztrált – írás is foglalkozik. A Messzelátó rovatban a szuhafői toronypárosból csodáltuk meg a panorámát. A Hónap Turistaháza pedig az Aggtelek szélén fekvő Baradla turistaszálló és kemping lett, ami nemcsak kialakítása, de elhelyezkedése miatt is méltán népszerű. A Rejtett kincseink rovatban a három településünk, Gönc, Hejce és Vizsoly nevezetességeiről olvashatunk.
A Turista Magazin megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Zsigmond király titkos kancellárjának nyughelye – az újházi pálos kolostor címmel közöl kétoldalas írást a kurityáni pálos kolostorról a Magyar Turista júliusi száma. A cikk szerzője, Galuska Tünde elvezeti az olvasót a romokhoz és a történeti visszatekintés után bemutatja a jelenlegi állapotot is.
„Létezik egy település Magyarországon, amelynek pálos kötődése mai napig jelen van a község címerében is. Az ekék és a szőlőfürt a mezőgazdaságot, a csákány és a kalapács a bányászatot, míg a címer két szélén található pálmalevelek a pálos rend középkori jelenlétét szimbolizálják” – olvashatjuk a bevezetőben. Folytatás a Magyar Turista júliusi számában!
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Az Ahol szintén magyarul beszélnek című cikksorozat 8. része jelent meg a Magyar Turista júliusi számában. Ez az útleírás – kép és szöveg: Harsáczki György – Szlovákiából Magyarországra vezeti az olvasót. A határ után Sátoraljaújhely felé tart a kerékpáros csapat. A személyes hangú beszámolónak és a beszédes képeknek köszönhetően olyan élményekről is olvashatunk, mint például a széphalmi nyelvforgató biopálinka-kóstoló, az éjszakai bevetés a kombájnok nyomában, vagy az ébredés a Smaragdzöld Pihenőpark kempingjében.
Minderről bővebben a Magyar Turista júliusi számában! Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Születésnap jó tanácsokkal címmel Szabó Györggyel készített interjút Schäffer Erzsébet. A Nők Lapja június 13-i számában megjelent írás megkésett születésnapi köszöntő abból az alkalomból, hogy áprilisban töltötte be 90. életévét a tavasszal Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett bükki füvesember.
Saját életútjának jelentős eseményei, a nagymamától, a javasasszonytól tanult receptek mellett az egykori Miskolc jeles személyiségéről, Ferenczy Károlyról is megemlékezik Szabó György. „Volt a Fő utcán, Miskolcon egy üzlet: Ferenczi könyv, papír, írószer és zeneműkiadó. Ide tért be velem anyuka vagy apuka, erre már nem emlékszem. De a kérdésre igen: kell-e itt tanuló? Felvettek. Kitanultam a könyvkereskedő szakmát. Nagyon szerettem ott lenni. A kiadó és könyvesbolt tulajdonosa, Ferenczi Károly halk, nagy tudású, emberséges úr volt, tiszteltem. Később tudtam meg, hogy annak a Ferenczi Sándornak volt a testvére, aki Freuddal dolgozott Bécsben. Engem aztán az élet megtanított, hogy helyén legyen az eszem. Ferenczi Károlynak hiába volt két vitézségi érdemrendje is az I. világháborúból, a zsidótörvények lehetetlenné tették az üzletét. Aztán a németek bevonulásával gettóba vitték őket. Anyuka sokszor csomagolt élelmet, a Szinva patak egyik kanyarulatánál be tudtam szökni, bevittem. Iszonyú világ volt, soha nem hegedő sebekkel” – emlékszik vissza Szabó György. Végül egy jó tanács, amit a nagymamájától kapott annak idején a füvesember: „Csak alázattal és szerényen, de keresd a tudást mindig, kisfiam!”
Érdemes elolvasni a Nők Lapjában megjelent interjút.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban
!
 

Szerzetesek, betyárok, munkásőrök címmel ír szülőfalujáról, Bükkaranyosról Márkus Béla Debrecenben élő irodalomtörténész a Kortárs című folyóirat júniusi számában. A szerző a történettudománynak köszönhetően ismert tényeket, a helyi legendákat, mesés történeteket és szomorú emlékeket felhasználva ír saját gyermekkori élményeiről. A bükkaranyosi „emlékművek” között nagyon szellemesen magának is kér egy objektumot. „A falu hálás közönsége gondolkodhatna még további emlékművek elhelyezéséről is. Figyelembe véve, hogy a vendégfogadóból – egyes feljegyzések szerint – 1893-tól erdészlak lett, a megyei erdő- és fagazdaság egyik központja, egészen 1983-ig, amikor is megyei munkásőr-parancsnokság bázisává alakították át, a tőle északra elnyúló, előtte a honvédség használta lőtér miatt is. A munkásőrségre mint a szocialista munkáspárt öklére akár egy rajzos tábla is emlékeztethetne – hálásan köszönve, hogy igazából be sem tudott a bázisra költözni, máris kiköltözött. Elképzelem aztán, hogy az erdészháznak nem a falán, hanem az udvarán – és ezt szerényen nem bíznám az udvarias aranyosiakra – rám is emlékeztet valami. Egy tégla. Ráírnám a nevem –az már nem férne rá, hogy azért, mert iskolás koromban nyaranta itt vártuk az eligazítást, hova megyünk kapálni vagy gazt sarlózni.” Érdemes elolvasni az esszét, nem csak a bükkaranyosiaknak…
Ez a folyóirat is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleten, az irodalmi lapok között!
 

Szabó György, a bükki füvesember látható a Szabad Föld című hetilap június 8-i számának címoldalán, és a 10–11. oldalon olvasható Fűben, fában, orvosságban című nagyriport témája is az ő munkássága.
„A bükki füvesember azt meséli, nagymamájától, a javasasszonytól vette át a családjukban öröklődő ősi tudást. Szabó Gyuri bácsi kilencvenévesen is gyógynövény-ismereti előadásokat tart, kapálgat, autót vezet. Bükkszentkereszt, ahol él ma is, zarándokhely. Sokan fordulnak a természet patikájához, de vajon megfontolás nélkül alkalmazhatók-e a népi gyógymódok?” – teszi fel a kérdést az írás bevezetőjében a szerző, Palágyi Edit. Minderről bővebben a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Pages

Subscribe to Lapszemle