Lapszemle

Husziták öröksége címmel fényképes riport jelent meg a sajónémeti földvár régészeti feltárásáról a Szabad Föld május 18-i számában.
„Árpád-korban épült várat alakítottak át a XVI. században a husziták. A sajónémeti Óvár-hegyen épült erődítmény régészeti feltárására kapott engedélyt dr. Szörényi Gábor András, aki az elmúlt hét évben négy alkalommal végzett kutatásokat a területen” – olvashatjuk a cikk bevezetőjében. Folytatás a Szabad Földben.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

 

A szendrőládi szilácskosár címmel közli az Élet és Tudomány 2018. március 30-i száma Szuhay Péter tanulmányát a Bódva-völgyi település egykori kézműveseinek munkájáról.
Az írásból kiderül, hogy nemcsak a paraszti gazdaságban, de egykor a rudabányai ércbányászat során is használták ezeket az erős tartású, a tatár juhar megmunkált ágaiból font kosarakat. Bővebben az Élet és Tudományban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

„Cu-dar vi-lág, hadd, hogy él-jek én” – ezzel a címmel jelent meg Dobray Sarolta riportja a Nők Lapja 2018. március 13-i számában.
„Milyen itt élni? Jó – vágják rá a srácok. Bővebben? Nem jó. Sok ilyen falu van, mint Ároktő. Ahol semmi sincs, még egy ép hinta se a játszótéren. Ahol semmit sem lehet csinálni, csak lézengeni a semmiben. Van viszont valami Ároktőn, ami újabban szinte mindent jelent: a nemrég alakult ároktői kórus és a próbák, heti egyszer. Akkor egy órára a nagy szürkeség kicsit rózsaszínre vált” – olvashatjuk a riport bevezetőjében. Ezt a kicsit sem rózsaszín világot mutatja be az írás, de szerencsére Buda Bella fotóin minden gyermek mosolyog. Érdemes elolvasni a Nők Lapja riportját.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Tokaji nedűk vallatása – Diákborászként a laborban címmel közli az Élet és Tudomány március 2-i száma Dékány Lea tanulmányát. A szerző ezzel a pályamunkával – a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium akkor 12. évfolyamos diákjaként – a TIT Kossuth Klub által szervezett Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás (OTTDK) 2017. évi győztese, így részt vehetett a 2018. január 23-tól február 3-ig tartó tajvani Nemzetközi Tudományos Kiállításon (Expo-Sciences Internationale). Felkészítő tanára Halász László, konzulense Murányi Zoltán volt.
„Tokaj-Hegyalja magában foglalja mindazt az egyedülálló, legalább ezeréves szőlészeti-borászati hagyományt, amely máig változatlan formában maradt fenn. Földrajzilag is egyedülálló adottságú borvidék – számos vulkán által körülhatárolva– talajainak sokszínűségével, kedvező fekvésű lejtőivel és kitűnő klímájával Burgundiához hasonlítható. Ez a cikk arra keresi a választ, hogy az azonos évjáratú és fajtájú, valamint azonos eljárási módszerekkel készült borok fémtartalma mennyire függ a termőhelytől és annak azonosítására milyen fémek alkalmasak? – olvashatjuk a tanulmány bevezetőjében. Folytatás az Élet és Tudományban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II: Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.
 

Füzér vára látható a Várak, Kastélyok, Templomok című történelmi és örökségturisztikai folyóirat februári számának címlapján. Ehhez kapcsolódik Petrusák János négyoldalas, színes fotókkal illusztrált A büszke vár: Füzér című írása. Ebben a lapszámban olvashatunk még a megújult mezőcsáti református templomról és Ónod váráról is.
Várak, Kastélyok, Templomok című lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.). A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban.

 

Átváltozóban a Zemplén koronája címmel jelent meg Gulyás Attila – saját fotóival illusztrált – írása a Turista Magazin februári számában.
„Néhány éve teljesen átalakult hazánk egyik leglátványosabb fekvésű vára. Nem mindenki fogadta örömmel a 21. századi várépítést, pedig a festői hegytetőn Magyarország egyik legalaposabb, bő száz éve tartó műemlék-helyreállítási munkája zajlik. Füzér erőssége a saját történelme mellett romváraink kezelésének aktuális kérdéseiről is mesél” – írja az 5 oldalas riport bevezetőjében a szerző. Folytatás a Turista Magazinban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Görgey A. u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Megőrzött tudás címmel a Szerencsi Bonbon Kft. munkájáról, az itt készülő finomságokról, a kisüzem ünnepi nagyüzeméről közöl fényképes riportot a Magyar Krónika 2017. decemberi száma.
„Valamikor régen létezett Szerencsen és cukorgyár. Az ő gyermeke volt a csokoládégyár, amelynek desszertjei még New Yorkban is keresettek voltak a múlt század húszas éveinek végén. A százéves recepteket és a hozzájuk tartozó technológiai ismereteket ma már csak a Szerencsi Bonbon Kft. szakemberei őrzik. Nekik köszönhető, hogy a szerencsi csokoládé része lett a Nemzeti Értéktárnak” – kezdi írását a szerző, Nagy Ida. Majd sorra veszi a gyermekkor finomságait. Van itt minden: Konyakos meggy, Macskanyelv, Boci csoki, Melba és Párizsi kocka… Minderről bővebben a Magyar Krónikában.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

A Generációnk című lap legutóbbi, 11. számának címlapfotója Lillafüreden készült. A képen Teszárovics Miklós és József Attila látható, pontosabban a költő szobra mellett áll a miskolci férfi, aki nem más, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolci Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Róla szól a „Címlapsztori” a 4. és 5.oldalon. Teszárovics Miklós bemutatkozó írásából idézzük a következő sorokat: „Nyugdíjazásomat követően szükségét éreztem egy kis nyugdíjas közösség létrehozásának, melynek most is vezetője vagyok. Ebben is apám intelmei voltak mérvadóak, aki azt mondta egyszer: Fiam, tanuld meg! Nagyon fontos! Ha nyugdíjba mész, nem szabad ’leülnöd’! A nyugdíjasnak a tétlenség egyenlő a halállal!” Folytatás a Generációnkban.
Ez a lap is megtalálható a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben (Görgey Artúr u. 11.) keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!
 

Aggtelek föld alatti karsztvilága címmel közöl fényképes írást a kéthavonta megjelenő Természetbúvár 5. száma. A két szerző, Dvorszky Zsuzsanna és Ilonka Réka bemutatja a különleges természeti értéket, az itteni túralehetőségeket, az extrém kalandokat, a kulturális programokat és beszámolnak arról is, hogy elődeink már a XVIII. század elején is indítottak szervezett túrákat a Baradla-barlangban.
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Rákóczi földjén, a Zemplén gerincén – Regéctől Füzérig a Rákóczi-túrán címmel fényképes riport jelent meg a Magyar Természetjáró Szövetség lapjában, a Turista Magazin októberi számában.
A szerző, Konfár Tibor, aki végigjárta ezt az utat így kezdi az írást: „Ezen az alig ismert, gyönyörű tájon, a szabadságharcok és a tüzes borok földjén minden egyes nap ünnepnap, amelyet túrázással tölthet el egy magamfajta bakancsos turista. Bérceit és völgyeit turistautak sokasága szeli át, amelyek közül kiemelkedik a két legjelentősebb, az Országos Kéktúra és a piros jelzésű, Sárospataktól a Hegyalján, majd a Zempléni-hegység 700-as csúcsokat felvonultató nyugati gerincén át Füzérig tartó Rákóczi-túra.” Ez utóbbi mutatja be a szerző. Érdemes követni!
Ez a lap is megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban! 

Pages

Subscribe to Lapszemle