Legfrissebb híreink

A miskolci minorita templomot és az egykori iskolát is építtető Kelemen Didák minorita szerzetes tiszteletéről, a szentté avatások rendjéről is szó lesz a Kelemen Didák nyomában című ankéton február 25-én, csütörtök délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). 

Magyar költők verseinek tematikus feldolgozásával folytatódik dr. Reisinger János irodalomtörténész előadássorozata a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.).

 

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2016. márciusi indulással segédkönyvtáros képzést (OKJ azonosító szám: 52 322 01) hirdet. A képzés nyilvántartásba-vételi száma E–000858/2014/A001. A képzés nyilvántartásba vételének időpontja: 2014. október 28.
A képzés ideje: 2016. március – 2017. február. 
Jelentkezési határidő: 2016. március 6.

 

                                                                                                                           „Ne add fel, Olvasó!”
A könyvekben megörökített, könyvtárainkban őrzött Piroskák közül a legismertebb a Grimm testvéreknek köszönhetően világhírűvé vált kislány, a Piroska és a farkas című mese hőse. Vannak olyan magyar Piroskák is, akik külföldön lettek népszerűek, de a róluk szóló könyvek megtalálhatók könyvárainkban is. A legtöbb Piroska-könyvet Csorba Piroskától kaptuk, igaz, az ő verseinek, regényeinek hősét nem így hívják, de azért a legtöbb róla (is) szól.

Körömvirág együttes

Ének és irodalom címmel a Körömvirág együttes ad koncertet 2016. január 19-én, kedden délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.).

Szőke Lídia A mustár magjai című regényének bemutatója 2016. január 22-én, pénteken délután fél 5-kor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A regényből készült zenés összeállítás előadói: Szabó Irén színművész és Regős Zsolt zongoraművész. A szerzővel Kriza János unitárius lelkész beszélget.

Emberek a világból címmel Bánóczi László fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás 2016. január 21-én, csütörtökön délután fél 5-kor a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). 

A Summa super titulis decretalium című, D 1027-es raktári jelzetű kötet a – II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárhoz tartozó – Lévay József Muzeális Könyvtár egyetlen ősnyomtatványa, a gyűjtemény legrégebbi nyomtatott könyve. A féltett könyvritkaság most a könyvtár központi épületének (Miskolc, Görgey A. u. 11.) földszintjén látható. 

Hogy pontosan melyik napon született az íróként, költőként, botanikusként tisztelt Fazekas Mihály, azt sokan próbálták már kideríteni, de csak azt tudjuk biztosan: 250 évvel ezelőtt, 1766. január 6-án volt a keresztelője.

Fazekas Mihályt (1766–1828) elsősorban a Lúdas Matyi szerzőjeként ismerjük, pedig sokat tett a magyar tudomány, a nyelvészet és a növénytan népszerűsítéséért is. Neki köszönhetjük Linné növénytani rendszerének magyarországi meghonosítását. Sógorával, Diószegi Sámuel botanikussal együtt füvészkönyvet írt, amely rendet teremtett a növénynevek hazai zűrzavarában. Érdemei között tartják számon, hogy – mint egykori katona – Debrecenben megszervezte a polgárkatonaságot (ma úgy mondanánk: a városi rendőrséget), ő volt a református kollégium pénztárnoka, majd Debrecen város főpénztárosa, a tudományos alapot nélkülöző babonaság, a népbutító jövendőmondás ellen küzdött az általa szerkesztett Debreceni Kalendáriummal is – és még hosszan sorolhatnánk munkásságának jelentősebb eredményeit.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban – a Lévay József Muzeális Könyvtárban és a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában – is megtalálhatók a füvészkönyv eredeti példányai. Az 1807-ben megjelent mű címe pontosan: Magyar Fűvész Könyv : melly a két magyar hazábann találtatható növényeknek megesmerésére vezet a' Linné alkotmánya szerént”; Hogy még pontosabbak legyünk: „Első rész, Eggyhímesek – sokhímesek; Második rész, Kétfőbbhímesek – lopvanöszök.”
Ezek a példányok természetesen könyvtárunk féltett kincsei, így csak – nagyon indokolt esetben – helyben tekinthetők meg, de az 1988-ban megjelent reprint kiadás példányai kölcsönözhetőek is.
A Lúdas Matyi viszont számtalan kiadásban, és feldolgozásban és formában – filmen, rajzfilmen, versben, zeneműként, e-könyvként – is megtalálható a könyvtárban. A legrégebbi példányunk a Lévay József Muzeális Könyvtárban őrzött 1898-as kiadás.
 

 

A magyar irodalom leghíresebb, legismertebb Szilveszterét Petőfi Sándornak köszönhetjük. Az apostol hősét, a kitett gyermeket az esztendő utolsó napjának éjjelén találták, ezért kapta a Szilveszter nevet, az elbeszélő költemény szerzőjét pedig 1823 első napján keresztelték. Így az év fordulóján Az apostolt idézve emlékezzünk a költőre: „Idő röpűl, s az / Élet rövid. / Mi célja a világnak? / Boldogság! s erre eszköz? a szabadság!”

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár legrégebbi Petőfi-könyvritkasága az 1863-ban készült Pfeifer Ferdinánd-féle 3 kötet – Petőfi Sándor vegyes művei 1838–1849 – a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában található. A Lévay József Muzeális Könyvtár is több XIX. században megjelent Petőfi-kötetet őriz. S a költő nevét is őrzi Miskolcon az intézményünkhöz tartozó diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtár.
Petőfi Sándor 1848-ban született elbeszélő költeménye, Az apostol alapmű. Érettségi tétel lett. De nem kötelezőként is érdemes újra elolvasni. Minden benne van, amit a költő az életről, a világról, az ember, a polgár hivatásáról gondolhatott.
Az apostol – természetesen – valamennyi Petőfi-összesben megtalálható, de kisebb kötetekben – általában A helység kalapácsa című vígeposzhoz társítva – is többször megjelent. Az apostol történetét feldolgozták diafilmen is, ezt őrzi a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára, és a központi könyvtár médiatárából kölcsönözhető a – Kaszás Attila előadásában – hangoskönyvként is megjelent elbeszélő költemény.
 

Oldalak